Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Büzeny

29

Az említett mód kivül készül még: ha viaszk, faggyú, vagy olaj kevés ví/zel izzó vascsöven keresztül vitetik 5 máskép: kőszénnek, vagy valamelly olajttartó életműve* testnek száraz lepárolása által. — Színtelen , nehézszngú gőz5 egyenlő térímejű halvánnyal bizonyos illő olaj, vagy inkább égényhez hason folyadékot képez, innét nyerte olajtkepzo nevét. Egyébiránt használtati k ezen gőz a gú'zvilágitásra (Gasbeleuchtung.)

Bűzén V.

39. §. A hüzeny 1826-ban Balárd által födöx- tetett föl, ki azt Montpellíerben a konyhasó jegitése után visszamaradt lúgban találta. Utánna mások a holttenger vizében találták kesrennyel vegyülve; sőt a kreuznachi sóforrásokban, és a luhakoviei ásványos vizekben is Morva- honban. Berzelius állítása szerint a konyhasó, termékállapotában többnyire csekély mennyiségű büzenyt tart magában.

Mind latin, mind magyar nevét kellemetlen bűző tnlaj- donátul nyerte.

Balárd következő módon állító elő: a büzeny-tartalmíí lúgot halvánnyal hozta érülésbe : aztán a folyadékot égén· nyel keverve ülepedés végett félrelelíe. Kz alatt az égény szép jáczintveres színben kivált. A halvány t. i. a lúgban lévő keser-lüzecset (Bromelum magnesii) elbont tta, s ngy az égény a büzenyt a víztől elvonta. A büzenynek az égénytől való elválasztása végett, az említett folyadékot égető ham- élegolvadékkal keverte, általa a büzeny a liam-éleggel vegyült; az égényr pedig színtelenné váltt, Ezen miveletet mindaddig ismételte, inig az anyalúgból kiváló büzeny, a han:- éleget tökélletesen telitette 5 akkor a folyadékot szárazig clpárolta, a nyert sótömeget cse'-főléleggel elegyítette, s c&y görvegben eleve felényi mértékű vízzel kevert kén>a- valt töllvén reá , vízzel ellátott szedőbe lepárolta. A bűzén-