Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Széneny
28 rothadáios kórokban is. — Szén alkalmas még az életműve* testek, p. o. gyümölcsök rothadástól való megóvásukra, ha t. i. szénporban tartattnak; mindazáltal illatosságuktól (aroma) általa megfosztattnak; innét ha gyümölcs- szaggal teltt szobába szénpor hintetik, azt magába vonja. El nem mellőzhetem itten a „Müipar“ czlmű hírlapnak i84l-ik első félévi 16-ik számában Thanhoffer György- nek a szén hasznárul irlt czikketskéjét helyeselni: ki is honunk róna pusztáin, a terhes munka alatt izzadó, és szomjazó földmiveiok részére szolgáló viz föntartására olly lajtot ajánl, mellynek belrésze szénessé van égetve. Minthogy a verőfényen álló viz poshadtá válván , a munkásokra káros következésül lehetne; ellenben, az említett mód által, a viz a poshadáetól ment marad, mellette hüsb, tisztább, és egés- ségesb leend. — Hason lajtokban, vagy hordókban tartattnak a tengeri hajókon is az ivóvizek. 38. §, Széneny vegyei kozol érdekesbek: a) A szénsav (Acid. Carbon. CO*), mellének alkatrészeit 1776 — 1781 Lavoiser födözte föl. Bőven találtatik a természetben; alkatrésze sok ásványos és más vizeknek. Támad a forrás folyama, az állatok kileltellése stb. által. b) Szén-könecs (Hydrog. carbonatum cum minimo carbonio. H4C): a kőszén bányákban bőven létezik, de tisztátalan állapotban. Készül némi életmüves testeknek száraz lepároltatásuk által. Vagy: ha vízpára szénporral töltött vas csövön keresztül vezettetik. c) Szénköneg (Hydrog. carbonatum cum maximo carbonio. H4C2), máskép olajtliépzö gőz (gas oleige- núm), készül: ha 1 r. boriéi, 4 r. tömény kén- savval kevertelik, s a belőle kifejlődő gőz alkalmas gözfogó edényben fölfogatik. De mivel az ekép nyert gőz kenecssavgözt is szokott tartani magában, szükséges azt mészvízzel való rázás által megtisztítani.
