Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Széneny
párájának fehér izzásig hevített porczellán csövön való keresztül hocsájtása által, mi mellett a széneny a cső falaira ülepszik. 37. §. Vegy jellemei. Fekete, merő, eldőrszölhetó, szin és szagnélküli állomány; jó berz- de rósz meleg vezető. Tűzben állandó; vízben, bőidéiben, olajokban, és savakban nem olvad. „Szeneny“ nevét nyerte a szintűi, mcllyben mint lényege* léirész mindenkor bő mennyiséggel jelen ran. Ide tartozik a s'én jelestulajdnnságait, műtani szempontból teknlve e’őadni, melly czélra az állatszén a fiszén elébe tétetik. Dumont fölfe tezrnénye sz rint forditatthalik ezukor tisztításra (ZuckerrafFinerie), melyhez egy alkalmas szűrő készületet is, melly Dumont szicárának neveztetik, talált föl. — Sükerrel használatik továbbá a posvünyos rothadt vizek megtisztítására; mirenézve egy alkalmas edénybe réte- genkint, váltogatva, kimosott fövény, és szénpor rakalik, s az említett bűzös víz rajtok keresztül szivárogtatik: az edény allyán levő csapon kiszivárgó víz tiszta és ivásra alkalmas. — Ha színes folyadékok, p. o. veres bor, barna kénsav stb. efF. szénnel pállittatik, végre sziváron egymástól elkűlönöztettnek , színtelenné válnak. Innét olly' sóolvadékok, «íellyekben semminémű illő anyag, hogy azokat szaguktól megfoszthatná, szénén való átsziváiogtatás , és jegités után szebb s fehérebb jegeczeket adnak. Evégre használ tátik az égvénydékekhez is, — Továbbá, ha bűzös lms, hal, vaj, vagy avas olaj szénnel huzamost) ideig ^állításban hagyatnak, bűzöktől megszabadulnak. — Méz, szörpök, letajtékzásuk alkalmával állatszénnel való főzés által sokkal tisztábbá válnak. — A szénben bőven lélező szé ténynek, az élenyhez való nagy rokosága miatt , a vas- elegnek (Oxyd ferri. Rozsda. )színvas»á való visszállitására is czélszerűen fordíttat k. (Erről bővebben a vasnál). — A kozinás szagu pálinkából, ha eleve szén áztatott benne, lepárolá* után tiszta izü és színű, boriéi nyerethetik. — Rothadást gátló tulajdona végett használtaik a kellemetlen szagu szájakban lévő fogak tisztítására is : a bebalzsamoz»* i'*dtt<>. t<>k megtöltésére; sőt belkép némely Z7
