Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Legeny

23

gnkat, s jegeczfényöket elvesztvén, porhttnyóssá válnak : elmúl- láttáknak, magát a tüneményt pedig elmállásnak (fatiscentia) hívjuk.

Végül légne dszivó testeknek (corpora hygroscopica) neveztetnek azok, mellyek a légből nedvet vonnak magokba; p. o. a sósavas tnész-éleg (Murias oxydi calcii); a szénsavas ham-éleg (Carbonas oxydi kaíii); a liani-élegvizegy (Hydras oxydi kalii) stb.

Legény.

28. $. Bőven találtatik a földköri légben, inellynek 100 része : 21 élenyböl, 79 legényből áll. Csekély mennyiséggel létezik ezenkívül némely ásványokban; többel némely növényekben; legtöbbel az állati részekben.

29. §. Tiszta legenygöz előállításmódai különfélék :

a) ha vilany üveg harang alá rekesztett légben égettetik. A vilany magához vonván a lég élenyét, mellette a legeny szabadon marad.

b) Ha ólomfoncsor (B eyamalgam); vagy tömény kénmáj olvadék üvegben rekesztelt léggel rázalik. Ezek a lég élenyével vegyülnek, a legényt pedig visszahaggyák.

c) Legsacnak nagy höben oily testekkel való elbontása által, mellyeknek nagy rokonságuk van az élenyhez, p. o. vas, és kén.

30. §. Vegyjellemei. Szagtalan , íz- és színtelen állomány. Benne az állatok éleny hiánya végeit elvesznek; mirenézve belélegzésre nem alkalmas. Különféle anyagokkal különféle vegyeket képez; »Ilyenek : a legsav; könlegeg stb. miről belly ükön említés