Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Köneny

•aolgálnak a tum- tleg cs szappan olvadékok; mivel általuk a kemény viz nagyon, a lágy ellenben kevéssbe zavar, ssá válik,

B) Vizegyeh (Hjdrata). A víz mind aljai, mind savval szokott vegyülni; innét hol honsavnak (Acid, hydrogeréi Hydrogensäure.) hol könélegnek (Oxydum hydrogenii. Hydrogenoxyd.) neveztetik, a szerint, mint aljat vagy savat képez vegyülve. Illyen alj: a ham,' élegvizegy (Hydras oxydi kalii), és a vas-élegvhegy (Hydras oxydi ferrici.) stb. Hlyen sav pedig a kénsav- vizegy (Hydras acidi sulfurici). Minélfogva a vízegyek mind folyó, mind merő állapotúak lehe nek. Olly sók, mellyek két illy es vízegyekből alkatvák : Vízegysóknak (Salia hydratica ; hydratsalze) neveztettnek. Hason só: a jegedzett kénsavas mész-éleg (Sulfas calcis crystal); rnelly 1 par. CaO*, Η- 2 par. S’ + és 4 par. H20-ből áll.

A savakkal vegyült aljak ("sók), olvadékaikból rendes el párolás után bizonyos jegecztani rendszerhez (Systema crystalli- sationis) tartozó merő idomokban válnak , és nem ritkán alakúk idomitásához megkivántató vizet is ragadnak magukkal. Ezen kivált rendszeres idomú testek: jegeczeknek (Crystalli); a velők vegyileg (chemice) egjült viz pedig: jegedzés-víznek (Aqua cryilalisationis) hívatnak. Némely jegeczek sok vizet tartanak p. o. a timsd , Glauber só stb. Mások ellenben legke vesbet sem, m nt: a kénsavas ham-éleg (Sulfas oxydi kalii), hunyhasd, és salétrom. — Némelyek magosb hőfoknál jégedzésvíz nélkül jegedzenek, alantabbi hőfoknál ellenben jegedzésvízzel; péld. a kénsavas szik- éleg (Sulfas oxydi natrii), é* konyhasó. Az első -t- 80;-nál viz nélkül; + 10°-nél pedig meglehetős adag viszel j^gcdzik.

Mindennemű jegeczek, jegedzésvizökön kívül, mellyel mint említők , vegyileg együlvék, elegyült (mechanice unitum) vizet is ragadnak magokkal jegedzésök alkalmával ; mellyet hirtelen hevítés által páraképiben eleresztenek; ezen tünemény elszer- eselésnek (decrepitatio) neveztetik. Ha pedig jegedzésvi/.öket eresztik el tzáraz légen , s általa előbb id unokát , átlátszosá-