Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Éleny

13

b) Csel-fölélcgböl (Hyperoxydum mangani) kénsavval való hevítés által. E mellett kénsavas csel-élecs (sulfas manganosi) képűi, a fölösleges élenye a csel fölélegnek pedig kifejlik.

c) Halvsavas ham-élegből (Chloras kali), v. leg- savas ham·élégből (IXitras kali): ha egyik közölök cserép v. vas görvegben izzásig hevíttetik, meglehetős mennyiségű éleny fejtik ki belőle. Az előbb említett sóbúi legtisztább, az utóbbiból pedig legtöbb nyeretik.

Ezeken kívül nyerhető még olompirbúl (minium) v. más akarmely élenydús-tartalmú fém-élegből (oxyda metallorum) erős izzás által.

20. §. Vegyjellemei. (Characteres chemici). Az éleny szín-szag- és íztelen, légképű, igen rugonyos, és összenyomható, mindazáltal csepfolyóvá nem vál- toztattható gőz. Magánosán nem ég, de más testek égését hő és világossággal éleszti, mirenézve minden égékeny testek élénk világossággal égnek benne. Egy darab izzó szén, vagy heveny kioltott gyertya, ha csak bélén egy égő szikrácska maradt, azonnal meggyül és lobbal ég benne. Vilany a szemektől alig elviselhető fehér; a kén pedig kék lobbal égnek el benne. Ha valamely vékony drótsodronyra tett, s meggyuj- tott tapló nyujtatik bele, a drót jeles tüneményű csat- tanással ég el, s a belőle lecsepegő öntött vas az üveg fenekéhez, melyben az égés történik, forr; sőt néha fölöltébbi heve által azt át is lukasztja.

Az élethez az éleny egy nélkülözhettlen tárgy, elannyira, hogy éleny nélkül megszűnik minden élet. E tulajdona véget éltető légnek (aer vitalis) is neveztetik — Innét nyerte „éleny“ nevét is. — Maga a lég is csak úgy alkalmas a belélegzésre, ha éleny-