Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Éleny

tartalmú. Ha éleny vérrel kevertetik: annak Setét színét világos veressé változtatja. Hasonló változást okoz az élő állat lélegzésével is, általa tartatík föl valamennyire az állati meleg (calor animalis). Egyéb iránt magánéleny belélegzése az emberre nézve még is veszélyes lenne, mivel nagy hőokozata miatt tüdölo- bot, végre halált is okozna. Mindazáltal gyéren használtaik a gyógytanban bizonyos kóroknál, melly czélra egészen tiszta állapotú legyen.

21. §. Az éleny különféle arányban vegyül a fémekkel, mire nézve vegyeit 3 fő osztályra osztjuk; Hlyen :

a) Az alélecs (suboxydulum), legalantabbi fokú élenyvegy. Ez más testekkel nem vegyül, ha csak több élenyt nem vesz föl. Ide tartoznak azon hártyák mellyek az ólmon, horganyon, mirenyen stb. légen támadni szoktak*

b) Éleg (oxydum) ,[ide értettnek azon élenyűlt testek, mellyek egymással vegyülhetek. Két alosztályra oszlik; u. m. berztevö [élegekre (Oxyda electropositive) azaz sóaljakra; és berztagadó élegekre (Oxydá electronegative), azaz savakra.

aa) A sóaljak (Bases sáliam. Salzbasen) — gyakran egyedül aljaknak nevezteltnek, — berztevö fémeknek élennyel való vegyülésök által képeztettnek ; üljenek az égvények , földek , és fém-élegek. Ugyanazon egy fém több élenyitésfokon mehet keresztül, s minden élenyültfoka meghatározott névvel bir; ugyanis: alélecs, — mint fonebb említők — (suhoxydnlum); ez után következnek lókonként: az élecs = oxydulum; ' aléleg = suboxydum; éleg — oxydum ; és végre a foléleg erről mindjárt bővebben szollandunk; addig is térjünk vissza alosztályunk második pontjára.

' bb) Savaknak neveztettnek azoft élegek, mellyek berztagadó elemekből képeztettvék $ többnyire : több- jjvagy ke14