Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

Tartalomjegyzék

Tudni valók.

AL».. tisztelt olvasó a tárgy lényegének olvasására térnél, vess csekély figyelemét a műszavak összetételeiről való tudósításra is. Az elemek nevezeteinek meghatározásába főczélul tüzénk ki magunknak, hogy azokat, az elem legérdekesb tulajdonától származtassuk. Ez által a tanulóra nagy haszon s könnyűség hárul: mivel magyar nevezetének kimondásával azonnal egy fő jellemző tulajdonáról! eszme származik agyában; mint azt minden elemnél különösön feljegyzve találandod. Továbbá: a több v. kevesb élennyel vegyült elemek, Schuster modora szerint: ács és ag ragokkal jeleltettek, és ez egyedül csak azoknál, mely- lyek élennyel voltak vegyülve; péld. vasacs, vasag stb. Ezeket már azért sem hagyhattuk érintetlenül, mivel tudjuk: hogy magyarban lágy magáhangzóval bíró szavak nem vehetik ezen ragokat fel, mint p. o. a rézből , nem lehet rézacs, és rézag mint volt. És ezáltal egyedül az elemeknek élennyeli vegyülésök különböztettek meg; már pedig tudjuk: hogy nem csak egyedül éleny képes más elemmel több v. kevesb arányban vegyülni, hanem a halvány, büzeny, folany és kén is; innét tehát quo jure különböztessük mi egyedül csak az élennyeli vegyeket, a többiekét pedig nem. E végből minden élennyel vegyült fém gyökéhez, haza