Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

Tartalomjegyzék

kevesb arányú élen nyél van vegyülve: élecs; ha többel: éleg ragasztatik, p. o. vas-élecs = (FeO) oxydum ferrosum, és vas-éleg = (FeO3) oxydum ferricum. így a többi említettekkel is, péld. hig-halvacs = (HgCl Chloridum hydrargyrosum) ; és hig-halvág = (Hg Cl2. Chloridum hydrargyricum). ügy a büzecs — Bromi- durn in osum; és büzeg — Bromidum in icum. Folacs és folag. Iíéhecs és Jíéneg.

Hasonló rendet követtünk az erosb és gyengébb savakkal, jelesen a latinul osM/n-mal végző gyengébb savakat: gyökszavukhoz acssav, v. ecssav; az icum* mai végző erősb savakat pedig': gyökszavukhoz egyedül saval adván jeleltük p. o. acid, nitrosum N203 = legecssav; — acid, nitricum N205 = legsav. Acid, phos* phorosum F203 = vilacssav; — acid, phosphoricum P203 = vilsav.

A sub és super előszavacskákat ál és fel szavakkal mondjuk; péld. acid, subsulfuricum = alkénsav > — Snperoxydum manganici = Csel-feléleg.

Ezek azok, melíyeket a vegyek kimondhatása végett eíőbocsátani szükségesnek tartók, a többi műszavak a munka végén feltalálhatok, minélfogva ha vala- melly idegen szó fordul elődbe, ott betűrendbe szer- kezve feltalálható.

Záradékul: méltass a 283 lapon megírt figyelmeztetést, mielőtt a munka olvasásához kezdenél, átolvasni.