Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 99 A jezsuitáknak «Isten szeméhez» címzett gyógyszertára majdnem egyidősen keletkezett a kassai jezsuita akadémia megalakulásával : kevéssel azután jött az a gondolatuk, hogy a kollégium helyiségében gyógyszertárat állítanak. Kezdettől fogva sokat áldoztak erre a patikára s már Hrabovszky rektor (a provinciálishoz intézett jelentésében) azt mondja róla, hogy «apotheca, in Hungária tota fere celeberrima». Berendezése fényes volt (v. ö. MOE III. 252.). Fizetni azonban a jezsuiták sem nagyon szerettek ; így mikor a városi hatóság azt kívánta tőlük, hogy a patika tiszta jövedelméből, egyszer s mindenkorra, ezer pengőt fizessenek, ez hosszas huzakodásra vezetett, melybe a szerzet föllebbezése folytán a helytartó tanács is beleszólt s végre is úgy döntött, hogy a kollégiumi gyógyszertár jövőre nézve minden közteher alól fölmentetik, ha ennek fejében a város pénztárába évenkint 30, vagy egyszersmindenkorra 500 frtot fizet. Ennyiben maradt a dolog tovább tíz évnél, mely idő alatt kiderült, hogy a patika sokkal jobban jövedelmez, hogy sem a várossal szemben több teher elviselésére képes ne volna. Ezt maga a rektor is elismerte, midőn végre lefizette az ezer frt örökváltságot. A gyógyszertárt vezető megbízott hivatalába lépésekor köteles volt a világi hatóság előtt esküt tenni, hogy állását mindig lelkiösmeretesen fogja betölteni. 1755-ben egy újonnan belépő fráter megtagadta az eskü letételét, arra hivatkozva, hogy ő csak rendi elöljáróinak tartozik engedelmességgel, sőt még annak is ellene szegült, hogy a patikát világi hatóság vizsgálja meg. A helytartótanács végre is felmentette a szerzetes-alkalmazottakat a világi eskü alól, de ha világit alkalmaznak, az vizsgát és esküt tartozik letenni. 1774-ben, mikor a jezsuitarendet feloszlatták, az Isten szeme («Ad oculum Dei»-) gyógyszertárat a kormány vette át, bérbe adta és 1775 szeptemberében árverésre került. (PNG adatai.) 261. 1736. Fürdők. — Félixjürdő (Nagyváradtól délre hét kilométerre) vizét némelyek (Hatvani) szerint már a török időkben használták, ellenben Szenczy István szerint az 1736-ban meghalt Helcher Félix adminisztrátor, grábai prépost fedezte fel és tőle kapta a Félix nevet e fürdő. 1736-ban a forrás hőfoka 17° R. és kénes szagú volt ; ekkor fagerendákkal ketté osztották az ásott medret, hogy külön fürödhessenek a nők és a férfiak. 1771-ben már kőfal választotta el egymástól a két tükörfürdőt s egyikben az úrirend, a másikban a köznép keresett gyógyulást. 1774-ben épült a harmadik tükörfürdő az undorító betegek elkülönítésére. Ugyanez időtájban étterem is épült, 1824-ben pedig hét szoba a harmadik tükörfürdő körül. (Y. ö. Mayer Antal: A nagyváradi hévvizek. 1861, 30—37.) 262. 1736. Gyógyszerészek esküje. (Perbegg de Thalfeld József Károly pozsonyi fizikus fogalmazása. Teljes szövege : Linzb. II. 63.) Az esküben többek közt az áll, hogy a gyógyszerész gondosan figyelembe veendi az árszabvány előírásait és az exotikus szerekre nézve a Preisz-Courantok- ban feltüntetett árakat; a drágakövekből (pretiosa) álló keverékeket pontosan a Dispensatorium Viennense vagy más megbízható szerzők utasítása szerint, a városi fizikus jelenlétében dispenzálja, az orvosok tudta nélkül drasztikus hashajtókat, hánytatókat, abortust okozó gyógyszereket, ópiumkészítményeket nem ad el, a betegek gyógyításától, látogatásától s recipék írásától tartózkodni fog. 263. 1736. Gyógyszertárak. — a) A kassai, győri (jezsuita), budai (helyőrségi), pozsonyi és liptói gyógyszertárak adójára, elárusítására, alkalmazottaik eskütevésére stb. vonatkozó helytartótanácsi rendeletek : Linzb. II. 66., 67., 69. — b) Walter Keresztély és özv. Schwarz Jánosné pozsonyi patikáinak megszüntetésére egy évi haladékot adnak, hogy ez idő alatt gyógyszereiket eladhassák (u. o. 68. : Ezen gyógyszertárakra vonatkozó további intézkedések 1739-ből : u. o. 159.) — c) Helytartótanácsi rendelet arról, hogy a gyógyszertárak évenkint megvizsgálandók. (Linzb. II. 62.) Megsürgetik továbbá (u. o. 63—70.) a pesti, soproni, nagyszombati, budai, esztergomi, trencséni, pécsi, győri és debreceni patikák megvizsgálását, kezelőik examinálását szaktudásukra nézve. E gyógyszertárak tulajdonosai és provizorai: Osterwald Zakariás (pesti), Roth Gottfried Ádám, Örlinger Bertalan és Ebhardt Kristóf (soproniak), Doykovszky (Doj- kovszky) János György (nagyszombati provizor) és özvegy Locz (Loch?) Mária Rozina (tulajdonos ugyanott), Chytraeus György (esztergomi orvos). A
