Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
100 Magyar orvostörténeti adattár 264. 1736. Herkules fürdő történetéhez. — Ismeretes, hogy Herkulesfürdő története a rómaiak korába megy vissza («aquae Herculi sacrae»). A hajdan itt állott pogány templomok romjainak egy föliratos márványtöredéke ma is hirdeti ezt. A fürdő legtöbbet köszönhet gróf Hamilton altábornagy bánáti kommendánsnak, ki felhívta III. Károly figyelmét (1736) a hévvíz elhanyagolt állapotára. Csakhamar három kaszárnya, egy kápolna, néhány lakóház és vendéglő épült ottan. Az első fürdőépület 1735-ben épült és Zsindelyfürdő (Schindelbad, később Lajosfürdő) nevet kapott, mert zsindelyes teteje volt. A Karolina-fürdő 1772—74-ben épült. Griselini az ő értékes könyvében («Versuch einer politischen u. natürl. Gesch. d. Temeswarer Banats), mely 1780-ban jelent meg, a következő fürdőket ismerteti : Franzisci oder Franzosenbad (a luctikusok fürdője), Augenbad, Augenquell, Kalkbad, Gliederschwizbad, Fieberbad, Geschwulstbad (meleg és hideg), Rauberbad s a már említett Schindelbad. Az egyes fürdők hőmérséklete 28—39° Réaumur közt ingadozott. A folyHerkules-fü'rdö egyik része 1779-ben: baloldalon a kis ház a rablók fürdője, thermae latronum, mögötte a hegyen a rablóbarlang két nyílása. (Griselini könyvéből.) tonos építkezések alkalmával nagyszámú római emlék, szobor stb. is napvilágra került s Griselini ezeket számos hasonmáson is bemutatja, kivéve a legbecsesebbeket, melyeket már Hamilton Bécsbe juttatott. Az emlékek érdekesebbjei : a Herkulesnek, Aesculapiusnak és Hygieiának szóló áldozati (ex voto-) táblák, melyek egyrészét már Caryophilus Paskál (Pascale Garofolo volt az igazi neve) bécsi ügyvéd 1737-ben ismertetett az ő három kiadást ért munkájában (lásd Győry Bibi. 32). Griselini munkájában még sok mást is lehet olvasni Herkules- fürdőről (nem Mehádia, mert ez a kettő egészen különálló község). így többek közt a II. kötet 113. és köv. lapjain leírja és a könyv VIII. tábláján rajzban is adja az akkori fürdő topográfiáját, megemlítve, hogy Cranz bécsi tanár is adott ki egy értekezést (Analyses thermarum Herculanarum Daciae, 1773. Győry Bibi. 32.) és ebben egy rajzot Herkulesfürdőről, mely azonban több tekintetben helytelen. Ezt a rajzot Temesvár «első orvosa» (erster Arzt) Kömiswers küldte meg a bécsi tanárnak.1 Az 1788/9-iki török háború megakasztotta a fürdő fejlődését, mely csak 1801-ben indult meg újra, mikor a bánáti katonai hatóságok vették kezelésükbe Herkulesfürdőt. 1 Ez a Kömiswers valószínűleg Kőmíves Pál Ádám orvosdoktor neve akar lenni, ki Bécsben végezte tanulmányait s az aurum potabile-ról értekezett ( v. ö. Győry Bibi. és Szath- máry 38—43.)
