Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

62

Magyar orvostörténeti adattár

tolica de scorbuto militari apud Hungaros militi caesareo maxime periculoso et quotannis sporadico» ; (lásd róla W. TV. 171.).

155. 1720. Személyi adatok. — a) Bácsmegyei (Bachmegyei) István Pál: Gömörmegye rendes fizikusa. Életrajzát és munkái jegyzékét Weszpr. II. 19. adja. Lásd továbbá : Bartholomaeides: Inclyti Comit. Gömöriensis Notitia (1806.) 409—410. (fizetése és járandóságai) ; Horányi: Nova Memoria, 206. Egy kézirata («Libellus de medicinis») a Nemz. Múzeumban. Sokat foglalkozott az alkímiával s ilynemű kísérletei okozták halálát (W.) — b) Glaser Ignác ebben az évben az egyetem hallgatója Bécsben, később orvos ugyanott. (Acta Vindob.

VI. 441., 471. — c) Gensel János Ádám, híres soproni orvos (arcképét 1. MOE.

I. 339.). Halálakor 6000 frtos alapítványt tett a németországi természettudományi társulatnak (Societas Naturae Curiosorum-nak), melyből sok haszna volt a nürnbergi (később erfurti) nyilvános könyvtárnak, (1. Weszpr. I. 56—57.) Végrendelete és a legutóbb említett Legatum Genselianum-ra. vonatkozólag sok irat található Sopron város levéltárában (lad. II. fase. 1. és 2.).

156. 1722. A magyar bor mint gyógyszer. — H. F. Hoffmann, a hallei egyetem hírneves tanára, I. Frigyes porosz királynak s utódjának személyi orvosa («leibmedicus»-a), egyik munkájában («Gründlicher Unterricht, wie ein Mensch . . . durch vorsichtigen Gebrauch ausserlesener Artzmeyen . . . sein Leben u. Gesundheit conserviren könne». Ulm, 1722.) a 252—309. oldalon hosszabban értekezik a magyar bor orvosi erejéről, mely akkor már «bey für- nehmen Standes—Personen und vermöglichen Leuten in Teutschland zimlich eingeführet ist». Előszöris a sopronvidéki és fertőkörnyéki borokat ismerteti, megjegyezve, hogy a magyarok a szomjúság csillapítására csak a'rosszabbfajta borokat isszák vagy a jobbféle bort erősen vízzel keverve (a nyári meleg miatt), aztán a pozsonyvidéki, szentgyörgyi («er wird Auszbruch genennt und sehr theuer verkaufft»), ruszti, modori stb. bort említi. «In keiner Gegend von gantz Nieder-Ungarn werden die Trauben so geschwinde und bald reiff, als in dem Soproniensischen Gebiete. Daher ist auch gewöhnlich, dass der Soproniensische Rath jährlich dem Römischen Kay ser den ersten Augusti mit dergleichen Trauben beschenckt. Die Innwohner nennen diese Trauben, welche auf die Helfte von der Sonnen-Hitze eingetrocknet sind, Manckele und gebrauchen sie statt der grossen Zibeben.» Az élettani hatás dolgában azt mondja, hogy a magyar borok a szívverést és az érlökést nagyon erősítik, a vér áramlását gyorsítják, izzasztó hatásúak, ezért a vért tisztítják s veszedelmes bajok óvószeréül használhatók. Az édes magyar borok erősítő és tápláló hatásúak s kivált hypochond- rikus és podagrás egyének ihatják haszonnal, a gyomoremésztésre vadó előnyös befolyásuk miatt («sie übertreffen an Krafft und Tugend alle Magen-Elixir und Blähungs-Essentzen».) I. Frigyes porosz király olyan szélhajtóvizet használt az ő gyakori meteorizmusai ellen, mely friss narancs- és citromhéjjal kevert tokaji bor desztillálása útján készült s egy kevés rózsa-julepet is tartalmazott. Ez a jószagú és jóízű orvosság szerzőnk szerint «páratlan» hatású volt. A tokaji bor spiritusa (párlata), közvetlenül lefekvés előtt véve, kellemes, nyugodt álmot szerez. Hoffmann az ő gyomor-elixirjét (mely emésztetlenség és malum hypochondriacum ellen való) szintén tokaji borral készítteti, mely az utálatos ízű gyógyszerek (péld. chinakéreg) számára is kitűnő vívőszer, váltóláz stb. kezelésében. Sajnálatos, hogy a jó magyar borokat Németországban is nagyban hamisították, mégpedig úgy, hogy a német musthoz mazsolaszőlőt, cukrot, kevés sörélesztőt és némi magyar bort is adnak (hogy a természetes íze meglegyen) s az egész keveréket langyos helyen erjedni hagyják. A német borkereskedőknek nagy pro/zí-juk van ebből, pedig ez a kotyvalék ugyancsak messze esik a tokajitól 1 Végezetül még a tokaji föld és szőlő aranytartalmáról szóló meséket (v. ö. «Aranyvenyige», a MOE III. tartalomjegyzékében) cáfolja röviden, de józan felfogással.

157. 1722. Temesvár vízellátása. — A bécsi udvari haditanács elrendeli, hogy a temesvári várnak jó ivóvízzel való ellátása végett ottan «einige mit dem Saliter nicht vermengte Brunnen gegraben werden». 1729-ben vízvezetéket sze-