Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 75 (Lissoviny) János városi főorvos valamivel részletesebben ismertette. 1762-ben emelték az új menedékházat és a kápolnát, a 19. század elején pedig tetemesen kibővítették a fürdőt. Nagyon érdekes a fürdő előkelő vendégeinek névsora, kikről egész 1423-ig vannak adatok. Zsigmond királyon kívül ott találjuk 1593- ban Puchaim grófnőt, 1572-ben Miksa királyt, 1596-ban Vencel tescheni herceget, 1616-ban Perényi Borbálát, 1624-ben Eszterházy Miklós későbbi nádort és Nádasdy Pál grófot, 1628-ban Pázmány Péter bíborost, 1635-ben Rákóczi Pál országbíró nejét, Széchy Máriát és újból Pázmányt, 1637-ben Wesselényi Ferenczet és Széchy Máriát, 1639-ben Homonnay Drugeth János országbírót, 1640-ben Illésházy Gáspárt, Bethlen Péter grófot, a Forgách, Nyáry és Haller grófokat, 1642-ben Nádasdy Ferencz grófot, Illésházy Gábort és Pálffy Pál grófot, 1652-ben Barcsay Zsigmondnét Erdélyből, Pálffy Miklós grófot, a krakkói palatínust, Csáky László országbírót, 1653-ban Thököly István grófot, 1659-ben Lippay György esztergomi érseket, 1662-ben Gonzago hercegnét, 1666-ben Zrínyi Péter horvát bánt, 1669-ben Zichy István gr. udvari kamarai elnököt, Szelepcsényi György érseket és így tovább. (Bars, 228.) Gyöngyösi is itt írta 1664-ben az ő Murányi Vénuszát. (Lásd még MOE I. 151. és 152. III., a tárgymutatóban, továbbá Moher Károly Ottó kéziratban maradt ismertetését Stubnyáról : Weszprémi I. 118.) A város (Körmöcbánya) már a 16. század második felében rendes sebészt (chyrurgus thermensis) tartott a fürdőben, (v. ö. körmöcbányai városi levéltár : anno 1595, tom. I. 33. 1. 14.), ki az ottani kórházban is működött ; utóbbinak fenntartási költségeihez heti két forinttal járult a kamara. Kitaibel (Thermarum Stubnensium examen. Besztercebánya, 1808. pag. 13.) következőleg írja le a fürdő akkori állapotát : «Aquae calidae, quas hic venae complures ubertim profundunt, senis in locis in ampla receptacula pro usu balneorum e ligno fabrefacta colliguntur, quorum terna cis, totidemque trans canalem, qui rivum Zsarnóczam ad proximam molam defert, posita sunt. Illorum primum, quod viae Cremnitzium ducenti proximum est, viride; alterum, quod a priore paucis orgyis distat, coeruleum; tertium, praecedenti vicinius atque canali rivi prope contiguum, rubrum audit, nominibus a vario colore, quo in singulis adparatus ligneus obductus est, mutuatis. Tria haec balnea solidis cincta sunt muris, queis tecta insident, per aperturas vaporibus liberum exitum concedentia. In receptaculum primi et tertii balnei e duplici tugurio, in bina conclavia patente descenditur. Ad medium balneum, quod, cum ad thermas has versabar, e fundo noviter exstrui et instrui caeperat, in commodum lavantium quaedam mutationes faciendae dicebantur. Tria reliqua juxta sinistrum canalis latus posita, sibi sunt contigua, ligneis parietibus circumdata et discreta. Horum supremum dicitur balneum Zingarorum, alterum autem, et tertiam, quod aquam a priore recipit, commune seu rusticorum nominatur. Sunt autem praeter scaturigines, quae aquam recensitis nunc balneis sufficiunt, adhuc aliae, quarum una proxime ad rivi canalem sita et huic fere subjecta usui interno dicata est, hinc potabilis (die Trinkquelle) dicta, aquam suam in excavatum cylindrum ligneum effundens ; aliae vero, extra aedificia balneorum primo loco nominatorum, qua parte pratum vicinum respiciunt, occurrentes, quondam etiam in usum trahebantur, nunc neglectae. Inter balneum viride et coeruleum, atque inter hoc et rubrum bina aedificia ad unam, ut vocant, contignationem erecta et cubilibus pro chyrurgo, excipiendisque hospitibus instructa sunt. Iisdem in vicinia opponitur diversorium, pariter ad contignationem elatum atque cubilibus provisum. Quae praeterea hic in commodum atque oblectamentum lavantium aliorumque hospitum facta invenies, sunt ambulacra arboribus in pulchros ordines dispositis septa, el loca quietis umbrosa apte adornata, quae in contiguo prato, alioquin situ, et fertilitate gratissimo, paucis passibus adtinguntur. Longius autem exspatiandi occasionem praebet et pagus Alsó-Stubnya vix ultra quadrantis horae spatium dissitus, et non magis distans sylva collem tegens, in quo lapis e fragmentis conglomeratus, effringitur et caeditur. In hac industria praeter curam arbores conservandi semitasque adornandi et mundandi, parum habebit, quod ad amoenitatem addat. Quod porro nullo accedente labore, natura hic sponte in commodum hospitum confert et offert, est et oculos oblectandi occasio, et aquis etiam aliis utendi commoditas, atque aura reficiente fruendi adcommodus locus : gratissima certe provinciae facies hic e quovis fere colliculo poene tota prospici
