Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Magyar orvostörténeti adattár

77

De polydipsia, De dyspepsia, De singultu, De ructu, De nausea, De colica, De diarrhoea, De nephritide, De diabete, De gonorrhoea, De hernia, De menstrui suppressione, De partu difficili stb.

184. 1726. Törvényszéki. — Annak eldöntésére, hogy gyilkosság történt-e vagy más volt a hirtelen halál oka, pontos boncolás végeztetendő, ebben jártas sebészekkel. (Htr., Linzb. II. 2.)

185. 1727. Brückmann Ferenc Ernő értekezése a Balsamum (Oleum) Hungaricumról (1. MOE II. 164. és Győry, Bibi. 54.). Ugyanő tőle a vihnyei, szklenói és leibitzi hévvizek ismertetése : W. IV. 49., továbbá a liptómegyei terjékről: De theriaca Hungarorum Liptoviensi (u. o. 50.).

Brückmann (és nem Bruckmann, ahogy Szinnyei könyvészete írja) wolfen- bütteli orvos volt (1697—1753). Nagy utazásokat tett hazánkban, főleg az itteni ásvány- és növényvilág iránt érdeklődve.

Életrajzát és kimerítő botanikai méltatását 1. Gombocz könyvében (162—179).

186. 1727. Köztisztaság Pozsonyban. — A helytartótanács meghagyja Pozsony város tanácsának, hogy az ottani utcák kövezetét (vulgo Pflaster) tisztán és rendben tartsa, javíttassa, mert kivált a külvárosokban oly rongált az állapota és annyi ott a sár, hogy a lovakra, kocsikra veszedelmes. Még a húsvágó székek környéke is tele van piszokkal. Pedig a város lakosai évek hosszú sora óta hűségesen fizetik az útadót (vulgo Pflaster-Geld)!

[Linzb. II. 8.]

186/a. 1727. Kórházak Pesten. —- Petthő Gergely írja Krónikájában : «Pesten nagy roppant ispitál építtetik a meg- nyomorodott német katonák táplálására és szállására». A Károly-kaszárnya homlokzatán ma is ott áll a régi felírás : «Imp.

Carolus VI. . . . condidit ad servandos milites senio, morbis, vulneribus confectos» . .. Később ezen invalidus-kórháznak egy előugró darabja, mely a Bostély-utca felé esett, a bolondok házául (Corrupten- haus) szolgált. A pesti és budai kórházak részletes történetét 1. Römer Flóris: A régi Pest (1873.) és Englünderné Brüll Klára:

Orvosok és kórházak Pest-Budán (1930.).

187. 1727. Pozsonyi gyógyszerészek és patikák. — a) A helytartótanács elrendeli, hogy a pozsonyi gyógyszerészek á Campilongo nagyszombati orvos, továbbá gróf Csáky bíboros és az esztergomi érsek udvari orvosai előtt vizsgát tegyenek, továbbá, hogy a pozsonyi orvosok az ottani patikák állapotát évenkint vizsgálják meg. (Linzb.

II. 8.) — bj Hat évvel később (1733.) ugyancsak a pozsonyi polgári gyógyszertárak állapotának megvizsgálására Koller János György, Herrmann András, Perbegg József Károly és Torkos Jusztusz János ottani orvosokat küldik ki (u. o. 42., 43.), kik véleményükben azt írják, hogy a Vörös Rákról, Arany Griffről és Fekete Sasról nevezett patikák rendben vannak. — c) A jezsuiták és mizerikordiánusok pozsonyi gyógyszertárainak vizsgálatáról lásd u. o. 50., 55.

Pozsonyban még a 17. században nyílt meg a két kolostori patika. Lippav esztergomi érsek 1658-ban a jezsuitáknak ajándékozott gyógyszertárat, mely még ma is megvan, bár nem a rend kezében s a városnak mondhatni egyik nevezetessége az 1727-ben készült gyönyörű berendezése. Az irgalmasok 1669-ben telepedBasiliscus a régi pozsonyi jezsuita-gyógyszertárból. (A Nemzeti Múzeum tört. oszt. gyűjteményéből.)