Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
78 Magyar orvostörténeti adattár tek le Pozsonyban s megnyilt az ő gyógyszertáruk is. A jezsuita-partikának egyik dísze vagy inkább különlegessége volt a baziliszk, ez a csodálatos, félig kakas, félig kígyó- (vagy gyík) forma monstrum, a középkori katedrálisok és gyógyszertárak gyakori járuléka, melyet már a görög és római időkben megteremtett a féktelen emberi képzelődés. Veszedelmes egv állat volt : Plinius (Hist, naturalis, lib. VIII.) azt mondja róla, hogy már a lehelletétől, teste páráitól és tekintetétől elpusztult ember, állat, növény. A középkori felfogás szerint a bűnnek, démonoknak jelképe volt : így került a templomok ajtaja fölé, a hívők ijesztésére. De bekerült a patikába is, mégpedig úgy, hogy amint Geszner mondja a könyvében : «die Apotecker und andere Landstreicher gestalten die leib der Rochen (a tüskés rája) in mancherlei gestalt nach irem gfallen mit abschneiden, krümmen, zersperren in Schlangen, Basilischken und Tranckengestalt».1 188. 1727. Gyógy szertára izsgálat. — A helytartótanács elrendeli, hogy az ország összes gyógyszertárai és a bennük levő gyógyszerek érdektelen orvosok által megvizsgáltassanak s a még esküt nem tett gyógyszerészek föleskettes- senek. (Linzb. II. 10.) V. ö. Győry: OKT, 823. («Gyógyszertárvizsgálat» címszó alatt). 189. 1727. Sebészek céhlevele. — A helytartótanács véleményadás végett Komárommegyének megküldi a tatai sebészeknek céhlevelük dolgában való kérelmét. (Linzb. II. 9.) 190. 1727. Babonás gyógymódok a 18. század első feléből (1727 körül) egy dr. Veres Samu birtokában levő kéziratból. Igen különös kezelések vannak benne ; például epilepsia ellen : «Szűz leánynak első havi vérét szerezni, kilencz foghagyma-szeget összetörvén, vízzel öszveeresztvén, az emlétett szűz vérrel megegyelítvén, összehabarván, az fürödés után egyszer-másszor igya az nyavalyás ember. Az fürödés után az fürdőjét mind füvestül azon határból ki kell vinni s elönteni» stb. (A kéziratot teljességében 1. «Ethnographia», III. évf. (1892.), 61—63.) Ugyanitt 63. 1. : «Döghaláli időben angyelikagyökeret rágni gyakran és rolla innya». 191. 1727. Pestis. — A keletről fenyegető pestisre való tekintettel a Tiszán és Dráván átkelők 40 napi kontumácia alatt tartandók s a Törökországból érkező levelek megfüstölendők és ecetbe mártandók. (Linzb. II. 8.) 192. 1727. Sopron város orvosai: Liebezeit Zsigmond György és Dor- schaeus András. A fizikus fizetése : 200 frt, 20 mérő gabona és 20 öl fa. Az előbbi 1690-ben született Sopronban ; felsőbb tanulmányait Halléban és Leiden- ben végezte, doktori értekezése : De tumore oedematoso podagrico (Halae Magd., 1713.). Gensel halála után 1720-ban Sopron városának fizikusa lett s nagy hírre tett szert ; Frigyes brandenburgi herceg orvosa is volt. (Sopron v. levélt. ; Kölesy II. 163.) 193. 1728. Ispotályok. — «Érsek-Újvár ez idén elrontatik, és annak el hányott szerszámából nagy ispitál építtetik. Úgy Pestben is nagy roppant ispitál építtetik a megnyomorodott német katonák táplálására és szállására, melly végre is, a hanoverai gazdag herczeg Bécsben meg halván, jó somma pénzt hágy.» (Pethő Gergely után Linzb. I. 590.) 194. 1728. Kramer János György Henrik, bölcsész- és orvosdoktor, jeles botanikus, vegyész és anatómus ; nagyapjának neve még nemes Brassay (Kalmár) Pál volt : Sopron városának tanácsosa, későbben bírája (1. Haynoczi Dániel soproni rektor gyászbeszédét ifj. Kramer György, volt soproni főbíró felett, 1743.). Ernyey József (Magyar Botan. Lapok, 1926. évf., 1/12. szám) szerint a család II. Lajostól nyerte nemessége megújítását. A nagymunkásságú, soproni születésű tudós tábori orvosnak hatvannál több értekezése van felsorolva s részben ismertetve ^Veszpréminél (IV. 168—194.), ki rövid életrajzát is adja. Nagyobb növénytani dolgozatai közül különös figyelmet érdemel a Tentamen botanicum (Dresdae, 1728.), melyet behatóan méltat s címlapját hasonmásban is adja Gombocz (157. 1.). A maga nemében az első növény1 Peters, 172. Lásd még : Seligmann: Der böse Blick ; Bächtold—Stäubli, I. 935 ; Aesculape, XXV, 10. szám. (1935, okt.) 244. (J. Avalon cikke : Un animal fabuleux : Le basilic. Számos érdekes képpel.)
