Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Magyar orvostörténeti adattár

71

Végül álljon itt még Weszprémire vonatkozólag egy németnyelvű levél töredéke, melyet vitéz Mikesy Sándor úr szívességének köszönhetek. A levél Sárvári Páltól, a jeles debreceni tanártól származik, ki minekutána köszönetét mond a jénai Hercegi Ásványtani Társaság (Mineralogische Societaet) vezetőségének azért, hogy levelező taggá választották, tudomásuladja a szeretett és nagyrabecsült (hochgeliebt und hochgeschaetzt) debreceni városi fizikus halálát. «Er ist gestorben den 13. März dieses Jahres in seinem 76. Jahre. Gebohren den

13. Aug. (1)723 in Weszprém . . . Studierte erstlich in seinem Geburthsorthe, dann zu Papa und zu Edinburg, (értsd : Ödenburg, Sopron : MKGy.) dann vom Jahre 1741—1751 in Debreczin. Dann gieng er nach Zürich, nach Utrecht, und letztens nach London, wo er 1 y2 Jahr studirte die Medicin. Die Doctors Würde in der Medicin erhielt er zu Utrecht im Jahre 1756, und kam nach Debreczin 1758, wo er 10 Jahre ohne Salario und 31 Jahre mit Salario, die Medicin, oder Praxim Medicam mit vielem Fleisse und Glücke für sein angenehmes Geschaeft hielt.» Azután fölemlíti Weszprémi legnevezetesebb munkáinak címét. (A levél Debrecenben, 1799 március 17-én kelt. Aláírása: «Paul Sárvári, Doctor der Philosophie, Professor der Mathematik u. Naturwissenschaften zu Debreczin». A jénai ásványtani társaság levélgyűjteményében található.)

165. 1724. Himlőjárvány, a) Sopronban és környékén. Gr. Széchenyi György említi egyik levelében, mely Fertőszéplakon kelt (1724 jan. 19.) Bártfai :

II. 1146., 1148. — b) Erdélyben. (Th. Tartler «Collectania»-iból idézi Gusbeth, 40.)

166. 1724. A helytartótanács megalakulása; (v. ö. Linzb. II. 1. és Győry OKT, 823.). Többek közt a közegészségügyi kérdésekben és tanulmányi ügyekben való döntés és kezdeményezés legfőbb fóruma.

167. 1724. Kézirat. — Weszprémi (IV. 145.) említi, hogy dr. Fogarasi Sámuel, ki nagyon kedvelt nőorvos volt (mit részben annak is köszönhetett, hogy gyönyörű szép ember volt) egy nőgyógyászati kéziratot hagyott hátra ; de nem mondja meg, hogy hol van az.

168. 1724. Gyógyszerészek és gyógyszertárak. — a) Lásd Csippék János alapos értekezését : «A szerzetes rendek gyógyszertárai, 1724—1790». (Gyógyszerészi Közlöny, 1903. évf.) A régi gyógyszerkönyvekben gyakran olvashatjuk az efféle neveket : Balsamum jesuitarum, Elixirium clarissarum, Pulvis fran- ciscanorum stb ! — b) Hogy katolikus városainkban, péld. Besztercebányán, milyen nehéz volt a 18. században megszerezni a patikatartás jogát evangélikus embernek, arról 1. ugyancsak Csippék cikkét : u. o. 1904. évf., 139. — c) Gyógyszerész doktorok, 1724-től fogva. Lásd Horváth Jenő értekezését : A m. gyógyszerésztudományi társulat Értesítőjében, 1934. évf., 1. szám, 81—147.

169. 1724. Clysma. Gyógyszerészek árszabványa. — Az ezen évben megjelent bécsi gyógyszerészi rendtartás («Der Römischen Kayserlichen . . . Königlichen Majestät. .. zum Vierdtenmahl aufgelegte Apothecker — Ordnung der . . . Residentz—Stadt Wienn», 1724.), mely Magyarországon is érvényben volt, az 54. lapon (a gyógyszerészi munkálatok árszabásában) azt mondja : «Pro applicatione Clysteris bey einem Armen nichts, bey einem Reichen aber nach dessen Discretion». (V. ö. MOE III. 1173-ik adat, a 326. lapon).

170. 1724. Városi orvosok. — Pesten a 18. század elején az orvosok a szegények gyógyításáért külön tiszteletdíjat kaptak. Rendes tiszti orvos (fizikus) tartását azonban csak 1724-ben határozták el. Ennek évi fizetése 1724-ben 50 forint, 1726-ban 75 frt, 1733-ban 150 frt, 1746-ban 180 írt volt. (Schmall 97 és 104.)

171. 1724. Hosszú életű magyarok, a) A leghíresebb ezek közt Csertán (Czertan) Péter, ki állítólag 185 évig élt (1539-ben született, 1724-ben halt meg, mint «temesi Metuzsálem»). Magyar világrekord a longaevitás dolgában ! (Lásd róla : Szatmári Mór cikkét : Pesti Hírlap, 1931 jún. 24., továbbá Ráth— Vég István : Pesti Napló, 1930. aug. 17 ; Forray I. Sándor : Aradi Közlöny, 1930 aug. 8.).

A hosszú életű magyarokról a következőket írta nekem a M. Nemzeti Múzeumnak, tudományunk kárára, oly korán elhúnyt kiváló igazgatója, Jaku- bovich Emil: «Volt nekem egy ősnagynéném, ki a fennmaradt okmány szerint circiter 200 esztendős korában tanúként szerepel egy 17. századból való per