Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
72 Magyar orvostörténeti adattár töredékben, Nyitramegyében, Vámosujfalun. Hasonló kort nem igen olvastam oklevelekben. A Pannonhalmi Szent Benedekrend történetének X. (Tihanyi) kötetében azonban 100—120—130 esztendős tanúskodó jobbágyokról gyakran esik szó: X. köt. 744. 1. 1614, Veszprém vármegye törvényszéke átír egy 1613. évi tanuvallatást, melyben Vitáris Benedek 125 éves, u. o. 745. 1. Vajda Antal 120 éves ; u. o. 759. 1. 1617-ben átírt 1613. évi tanuvallatásban : En Bolla Tamás vagiok száz húsz eztendős ember ... és Deömeöteör Matthe vagiok száz eztendeös ember ; u. o. 760. 1. decimus quartus testis (az előbbi) Vitaris Benedek, megh. eskwtt, Szeőlősben lakó száz harmincz eztendeös ember, u. o. Chiaby Matthe 90 esztendős. Zalamegye 1626-ban átír egy 1612. évi tanuvallatást, melyben u. o. 767. 1. secundus testis : Pochay Laslo Istuán, Botthvány Farkas jobbágya, 75 esztendős . . . atyja volt 122 esztendős ember. Dr. Tóth László múzeumi könyvtári titkár úr, kollégám közli még a következő adatot : Bonfini Antalnak, Mátyás király olasz történetírójának Francesca Ventidia nevű leánya, aki mint apáca élt az ascoli pice- noi Sant’ Egidio kolostorban, 115 éves korában halt meg. Ezt állítja Ascoli XVII.századi történetírója, Sebastiano Andreantonelli: «... in extrema senecta, annorum scilicet quindecim supra centum». V. ö. Tóth László : Analecta Bonfini- ana, Turul, 1929. pp. 48, 51—52. b) Az 1934-ben 126 éves korában elhúnyt török Zoro agának győzedelmes vetélytársa volt idősb Kolbász Ádám, Márk községbeli lakos, kit az esztergomi főszékesegyházi levéltárban Hist. VII. 11. szám alatti irat szerint 130 éves korában temetett el a mátrai evang. lelkész. Állítólag egész életében vegetáriánus volt. — c) Ugyancsak teljes mértékben vegetáriánus volt Bovin János, «rátz nemzetből, görög hiten való» ember, ki 1724-ben meg «egéséges és friss vala» s 172 esztendős korában halt meg Sza- dova községben, a karánsebesi járásban. Griselini (I. 233.), miután elmondja, hogy milyen egészséges és edzett az erdélyi oláh nép és hogy milyen sokan érnek el köztük igen magas életkort, még a következőket teszi hozzá : «Dem General Mercy wurde ein Walach aus dem Distrikt von Karansebes vorgestellt, Jankó Rovin, mit Namen, der 172, und sein Weib Sara 164 Jahr alt war. Sie hatten beide 147 Jahr in der Ehe gelebt und sind 1728 verstorben. Der General liess sie abmalen und schikte das Gemälde K(aiser) Karl VI., der es in seiner Bildergallerie zu Wienn aufstellen lies». d) A hosszú életet nem szükséges a hegyekben keresni, megterem az Hódmezővásárhelyen is, hol a város jeles történésze, Szeremlei Sámuel, szerint élt a 17—18. században egy 151, 159, 160, 162 és 172 éves ember is. Mindezekről, valamint a többi hosszúéletű magyarokról, részletesebb adatok találhatók Ráth—Végh István megbízható munkájában (88—99.), hol többek közt azt olvassuk, hogy a világ 12 legöregebb embere közül nyolc hazánkból került ki s ezek közt is hat tősgyökeres alföldi magyar volt. — Ámde ne gondoljuk, hogy a régmúlt idő volt az emberiség és hazánk aranykora. Paul de Kruif szerint 1850-ben 35 év volt az emberiség átlagos életkora, ellenben 1932-ben már 55 esztendőre emelkedett ez a kor. Manapság sokkal több az öreg ember, mint régen s ez talán Bovin János és felesége. (Régi metszet képgyűjteményemben.)
