Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
34 Magyar orvostörténeti adattár 78. 1709. Wallaszkay Jánosról, Pest városa fizikusáról, Bél Mátyáshoz való viszonyáról és alkimista voltáról legbővebben értekezik : Szathmáry (32 és köv.) Lásd még : MOE I. 63. 79. 1709. Pestis Felsőmagyarosrszágon. — a) Eperjesen, mely a városi ós megyei fizikus: Szentkereszti (Sancta-Crucius)1 Dániel életét is kioltotta; (Weszpr. I. 181.) Augusztusban csökkenőben van a járvány : «csak 10—12-en halnak meg napjában» ; ellenben Kassán még erősen dühöng. (Thaly: Béres, lev., 353.) Berthóty Ferenc július 19-én azt írja (Kassáról) Rákóczinak, hogy «az itt való hajdúk szöknek, halnak is derekasint, orvossággal sem akarnak élni, elhitetvén némely városiak vélek, ha orvossággal fognak élni : meg kell halniok». (Hadtört. Köziem. IX., 144.) Thaly írja, hogy Bagossy László ezredes Eperjesen három ízben gugásodott meg, s mind a háromszor kigyógyult a pestisből. Ellenben ha az agyban keletkezett a guga, akkor menthetetlenül elpusztult az illető. Mikes Kelemen is ilyen agygugában halt meg. (U. o. IX., 145.) — b) Rozsnyón, ebben a kis városban, 2025-en haltak meg. (Mikulik, 9.)1 2 — c) Besztercebánya ment maradt a járványtól, amiben nagy érdeme van a város híres orvosának, Möller Károly Ottónak is. A járvány idején kiutasították a városból a görög és rác kereskedőket. (Jurkovich, Rák. 311.) — d) Báró Schmiedeg azt írja Körmöcbánya tanácsának (szept. 23.), hogy az orvosok hiában ülnek Körmöcbányán, ha az ottani patikákban nincsenek megfelelő gyógyszerek. Ilyen körülmények közt hiábavaló Möller Károly Ottó véleménye is ! (Körmöcb. 43., I. 12.) — e) Pestis a Szepességben. Óriási halálozás. A járvány júliusban kezdődött s november végéig tartott. E rövid idő alatt Iglón 3364, Szepesváralján 1600, Leibiczon 1176, Podolinban 947 ember halt meg. (Sváby, 244.)* Szentmiklóssy Godofréd iglói (német nyelvű) krónikája szerint Lőcsén 16 hét alatt több mint 4000 (?) ember halt meg, Kézsmárkon több mint 3000, Rozsnyón több mint 5000 (?), Iglón több mint 2700. (Köziem. Szepesvm. múltjából, 1910, 3. sz.) Ugyanezen folyóiratban (II. 15., 167. s köv.) említve van a kézsmárki felügyelőről, hogy a község figyelmeztetése végett hosszú fekete bottal és kis fehér kereszttel járt ; három-négy nap alatt 300 koporsó ; sok temetetlen hulla hevert szanaszét. Buchholtz Györgynek az ezévi kézsmárki járvány alkalmával írt latin verseiről és a «Diarium Buchholtzianum»-ról (a kézsmárki lyceum levéltárában) 1. Szinnyei I. 1373. A Száz. 1872, 621. szerint Lőcsén július 7-ikén kezdődött s 1711 február 2-ig tartott. Az egész-lakosság, az 1706-iki összeírás szerint, negyed- félezer volt : ebből a mondott idő alatt (a külvárosiakon és helyőrségbelieken kívül) 2060-an haltak meg, tehát több mint fele az egész lakosságnak.3 — f) Borsod megyében. Szepessy Pál följegyzései szerint 1710- és 1711-ben Miskolc városában mintegy 6000 ember halt meg pestisben : «sok familiák egészen elfogytak, sok helységek pusztán maradtak». Abod, Dövény, Kövesd és Görömböly lakosairól hivatalosan is följegyezték, hogy ebben a két évben teljesen kihaltak.4 — g) Szécsényben és környékén. A ferencrendiek hősies önfeláldozása. — Ez év január 4-ikén érkezett a szécsényi ferencesekhöz a hercegprímás irata, melyben elrendeli, hogy a pestis borzalmaira való tekintettel általános könyörgéseket, böjtöt, Úrnapján körmenetet és más ájtatosságokat tartsanak. A szécsényi 1 Győry Bibi. utóbbinak két értekezését említi, de latinizált nevét nem ismeri. 2 Ugyanitt az 1644. évi pestis alkalmával 464, 1645-ben pedig 1273 lélek pusztult el. (U. o.) 3 Megjegyezhetem itten, hogy Spielenberger Sámuelnek a MOE III. 332. lapján említett kis munkáját («Zur Zeit der Infektion» stb., Lőcse, 1622), melynek egyetlen példánya a debreceni reform-kollégium könyvtárában van, Horvay Róbert dr. újra lenyomatta és a «Karpathenland» 5. évfolyamának (1932) első füzetében közzétette. Horvay az ő ismertetésében azt is megemlíti, hogy Greschik Viktor lőcsei gimn. igazgató meg «fogja» írni Spielenberger életrajzát. Ez talán meg is jelent azóta, de nekem nincs róla tudomásom. 4 Borovszky: Borsm. (I. 360. 1.) a régebbi borsodmegyei járványokról megjegyzi, hogy 1555-ben Kisfaludon, Felső-Velezden, Oszláron és Edelényben erősen pusztított a pestis. 1564-ben Nekésenyben 13, Mohiban 18 ház állott pusztán a pestis következtében. 1679 tavaszán és őszén Miskolcon csak azoknak a halottaknak a száma, kikre harangoztak, többre ment ezerötszáznál.
