Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 241 806. 1696. Természet elleni fajtalanság. — Schlegel (Slegl) Mátyás nevű locsmándi (Sopron vm.) molnárlegény egy tehénnel fajtalankodott («barom- kodott»). Ezért lefejezik, testét (a tehénnel együtt) elégetik és a tehénnel közös sírba temetik. (Hetyéssy István dr. adata.) 807. 1697. Bordélyházak Erdélyben. — Az erdélyi városokban a bordélyházak egészen a német katonaság bekvártélyozásáig nem voltak ismeretesek s mint szomorú tény említhető, hogy az első lupanar, melyről Nagyszebenben Szent László mint exorcista és az epilepsziás betegek pátronusa. említés esik, a császári katonaság beszállásolásával esik egyidőbe. (Corp. Statut., I. 578 ; továbbá Kádár, I. 427.) 808. É. n. Ispotály (xenodochium), Monostorkőn. I. Béla alapította 30 szerzetes számára. (Szt. Istvánról elnevezve.) Száz., 1874. évf., 480. 809. É. n. Szent László mint exorcista és az epilepsziás betegek pátronusa. — Már máshol is említettem, hogy hajdanában az ördögűzést főleg epilepsziás betegeknél alkalmazták, mert ezt a betegséget mindén időben az ördög művének tekintették. Ez adja, legalább részben, magyarázatát Szt. László exorcista műveleteinek, kinek sírját is nagy számmal keresték fel évszázadok során a nehézkóros betegek. 810. É. n. A soproni keresztesek (johanniták) kórháza már a 12. században megvolt (belőle lett a mai városi közkórház). Az Ikva partján feküdt, közel a szentlélekről nevezett sacellumhoz. Az utolsó cruciger Soproniensis Draskovich György győri püspök volt. 1640-ben a crucigeratus a jezsuitáknak adatott. 16 Magyary-Kossa : Magyar orvosi emlékek. IV.
