Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
242 Magyar orvostörténeti adattár A keresztesek működése Sopronban háromféle volt : lelkészkedés, a hospitale kezelése és a bécsi kapu védelme. (Póda.) 811. É. n. Muthmerius, IV. (Kun) László orvosa. (Száz., 1874. 490.) 812. É. n. Béka. — Recipe (ébenfafőzet) olyan ember számára, «az kyben béka vagyon», a mohácsi vész előtti időből (v. ö. MOE, II. 284). MNy, 1933. évf., 187. 813. É. n. Dudith András házasságáról hosszú pápai rendeletek, érdekes utasítások: Kollányinál (58. és köv.). V. ö. MOE, II. 119. stb.’ 813/a. É. n. Venceslaus Koler de Hyrszberg, lengyel források szerint jeles orvos, természettudós és nyelvész a 16. század első felében. Fiatal korában Kassán is megfordult és betegségében Dürenhofer Konrád ottani gyógyszerész látta el gyógyszerekkel, melyek árát nem tudta kifizetni, mert a patikus nemsokára azután meghalt. Végrendeletében bizonyos összeget hagyományoz Dürenhofer örököseinek vagv ha ilyenek nem volnának, a kassai szegényeknek. (PNG.) "X 814. É. n. Paracelsus lues elleni recipéje a Nemz. Múzeumban (másolat !) Mária királyné, II. Lajos özvegye, számára. L. Szathmáry László : «Mária királyné és Paracelsus». (Ért., 1932. évf., 274.) Hogy a királyné bujakóros volt, azt természetesen bajos volna bizonyítani, de lehetetlenség sincs benne. Mikes Kelemen még 200 évvel később is emlegeti az ő törökországi leveleiben (díszkiadás, 100. 1.), hogy a francia nyavalyát Erdélyben nem ösmerik, ellenben Spanyolországban még az úriasszonyok közt is közönséges és senki sem röstelli beszélni róla. 815. É. n. Bagonyai ráolvasás. (MOE, II. 189.) — A bokrok mint a betegségdémonok tartózkodási helyei. Magyarázatát («szidja mint a bokrot» stb.) lásd MNy, 1931. évf., 251. Gróf Balassi Zsigmond emlékkönyvében : «Erigy az csipkebokorhoz, hasítsd meg, azon lónak a szőrit tégy az hasítékban, mondván : Te csipkebokor, én lábammal letörlek. Az minthogy az nap leszáll, te úgy száradni fogsz, így száradjon nekem az én N. N. lovamnál az fekély». (Daday : Állategészségügy, 1932. évf., nov. 15.) Transplantációs hit ! (V. ö. Lauffer Ottó : Geister im Baum. Mitteilungen, 1936. évf., 206.) 816. É. n. Antonius, magyar származású 16. századbeli orvos és humanista, ki Krakkóban tanult s ott is telepedett le. (Mitteilungen, 1935. évf., 163. füzet, 340.) Talán ugyanaz a Joannes Antonius Cassoviensis (Kassai János), Zsigmond lengyel király orvosa, Erasmus barátja, kiről 1. Weszprémi : Pannoniae luctus (előszó, XV. 1.) és 39—41., hol három verse és Clemens Janicius halotti verse olvasható)? 817. É. n. Prostitúció a török időkben. — L. Takáts Sándor adatait («Pribékek») : Budapesti Hirlap, 1904. szept. 7. 817/a. É. n. — Reyll (Reuel) János orvos és bölcsészdoktor, Selmecbányái tanácsbeli, II. Ferdinánd németrómai császártól, fivéreivel, Zakariással és Farkassal (Wolf) együtt, németbirodalmi nemességet nyer. Címerük, német nyelven, részletesen le van írva Iványi Béla: A római szentbirodalmi széki gr. Teleki család gyömrői levéltára (Szeged, 1931. 251.) c. munkájában. (Lásd még a MOE 2. és 3. kötetének tartalom-mutatójában a Reull-címszót. — A MOE 3. köt. 358. lapján Revei János néven már említettem és azt is megírtam ott, hogy «valószínűleg azonos azzal a Reull János besztercebányai orvos- és városbíróval, kit a MOE I. 64. oldalán említettem.» Most már határozottan mondhatom, hogy mind a két név alatt a fenti Reyll-Reuel értendő. 818. É. n. Zey András «doctor medicinae Varaliensis» és Badracharzan Máté «apothecarius et magister oleorum» a 17. században egy reklámiratot adtak ki együtt az illatos olajok orvosi hasznairól. (A «varaliensis» alatt nem a pozsonyi Schlossberg értendő, hanem Znióváralja.) 819. É. n. Kézirat. — «Herbarium, avagy nemelly orvosságra való füveknek hasznairól; Carol Clusius, András Mathiolus és a több tudós regi doktoroknak Írásiból kiszedegettetett és magyarra fordéttatott orvos könyv.»
