Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
214 Magyar orvostörténeti adattár tünettanával s kezelésével. Köhögés ellen jó hatású a krautsuppe és a kayserthee (tojássárgájával, sáfránnyal és kandiscukorral felhabart hollandi tea, u. o. 35), giliszták ellen a reggelenkint éhomra ivott lótej (39. 1.), vízkórnál általános használatú a besűrített medve-epe (42. 1.), nemkülönben a borral és főtt vízzel kivont iris-gyökér, melynek hatását Mysz (Márton) brassói fizikus is dicséri (43. 1.). A lues ellen sikerrel szedegeti az ottani köznép a szublimátpilulákat is (44. 1.), a viperáktól megmart tagokat pedig hideg földbe temetik.1 Bizonyos bőrbajok (pl. herpes) gyógyszere a nyírfa (betula) kátránytartalmú kozmás olaja, melyet dohod-nak hívnak ; készítése módját 1. ugyanott az 52. lapon.1 2 Lange Mártont 1776/7-ben avatták orvosdoktorrá (Hőgyes: Emlékkönyv, 225). Szinnyei Adata szerint orvosi naplója (kéziratban) is fennmaradt. 658. 1788. A városok fizikusai (tiszti orvosai) a megyei fizikusok alá rendeltetnek. (Helyt.-tanácsi rendelet ; Linzb. III. 491.) 658/a. 1788. Influenzajárvány Erdélyben. (Sigerus, Chron., 34.) 659. 1789. Fizetés. Városi orvosok. — Ez évben Doslern Károly, Eger városának és Eszterházy ottani püspöknek orvosa, továbbá Piszeker József városi sebész azt kérik, hogy fizetésüket 200 forintra és 24 kila búzára, illetőleg 150 forintra és 20 kila búzára emeljék fel : a város tanácsa azonban vonakodik ezt megadni, mert «nincs rá fedezet» ; erre az illetők elfogadták a régi fizetést (200 írt helyett 150, illetőleg 100 írt) s le is tették az esküt. (Breznay.) 660. 1789. Veszteqzárintézkedések a Törökországból jövő áruk dolgában. (Linzb. III. 541.) 661. 1789. ((Febris putrida» Budán és Pesten. Leírása, therapiája stb. (Lmzi). Mríl. 526.) A helytartótanács többek közt arra is rámutat, hogy a pesti kórházban (ellentétben a budaival) milyen sajnálatos egészségügyi viszonyok vannak. 662. 1789. Pestis Nagyváradon. — A Sábáénál elfogott török katonák ide internáltatásuk s Munkács várába szállításuk után pestist hagyván hátra «a német és olasz katonák rakásra hulltak s mint a dögöket úgy temették.» (Lakos, 106.) 663. 1789. Járványok alkalmával szegényeknek ingyen adandók a gyógyszerek, melyeknek ára a vármegyék házi pénztárából fedezendő. (Helyt.- tanácsi rendelet. Linzb. III. 526.) 664. 1789. A helytartótanács utasítása a bábákhoz, hogy hogyan járjanak el a tetszhalott újszülötteknek való segélynyújtásban? (Linzb. III. 538.) 665. 1789. A vármegyei sebészek, kir. rendelet értelmében, a megye pénztárának terhére kis házigyógyszertárral látandók el. (Linzb. III. 553.) 666. 1789. Kuruzslók, gyógyítással foglalkozó gyógyszerészek és szerzetesek (Ordensbrüder, religiosi fratres) megbüntetendők. (Helyt. rend. a vármegyékhez.) Linzb. III. 591, 835. 667. 1790. II. Lipót király elrendeli, hogy az egyetemen s a főiskolákon az összes előadások latinul tartandók. (Linzb. III. 596.) 668. 1790. II. József elrendeli, hogy Pécs városa 300 írt fizetéssel egy tiszti orvost alkalmazzon, ((dch will die Anstellung eines Physici.») Linzb. III. 592. 669. 1790. A halottak 48 órán belül eltemetendők. (Helyt.-tan. rend.) Linzb. III. 591. 670. 1790. Elmebajosokról és lelencekről, kik a pozsonyi (30 helyes) árvaházban már nem voltak elhelyezhetők, a községek kötelesek gondoskodni. (Linzb. III. 591.) 671. 1790. Skerlievo. Syphilis. — A skerlievo néven emlegetett luetikus járvány ez évben kezdődött a buccari-i kerület Skerlievo nevű falujában s csakhamar horvát területre is átcsapva, tíz év alatt 3600 személyt lepett meg. 1 Saját méregtani kísérleteim által is igazolt eljárás. (V. ö. «Gyógyszerrendelés» c. könyvemben a 188. lapon mondottakkal.) MKGy. 2 Dohot, dohát, deget a. m. theer, erdpech, Wagenschmiere ; (szláv szó). Nyr. XI. 162.
