Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
212 Magyar orvostörténeti adattár 647. 1788. (szept. 12 ; 35648. sz. helytartótanácsi rendelet). A vármegyék utasíttatnak, hogy mindazon megyei sebészek számára, kik az állat- gyógyászatból vizsgát tettek, 29 írt 54 kr-t utalványozzanak ki, hogy ez összeggel az állatorvosi gyakorlathoz szükséges sebészi eszközöket beszerezhessék. (Zsoldos: Constit. 87.) 648. 1788. Sebészek, gyógyszerészek és bábák kötelesek az egyetemen levizsgázni. (Királyi rendelet. Linzb. III. 506.) 649. 1788. Az alkalmazandó megyei sebészek oklevelei előbb bemutatan- dók a helytartótanácsnál. Aki orvosdoktor és sebészdoktor akar lenni, mindkét tárgyból külön vizsgát köteles letenni s ha ez sikeres, akkor mindkét szakmából külön diplomát kap. (Linzb. III. 498.) 650. 1788. Temetők a lakott helyeken, községeken kívül legyenek. Sírboltok (kripták) csak temetőkben építhetők, vagy legalábbis a lakott helyektől távolabb eső (az előírásnak megfelelő) helyeken. Linzb. III. 513, 524. A temetőkre vonatkozó további egészségügyi rendeleteket (milyen mélyek legyenek stb.) egészen 1795-ig, lásd u. o. 919. 651. 1788. Törvényszéki orvostani célzattal végzett boncolás érdekes szülészeti esetben (Fernezely községben), melyet A. Ca- nestrini írt le 1788-ban Augsburgban (Augustae Vindelicorum) megjelent köv. című könyvecskéjében: «Historia de utero duplici alterutro quarto graviditatis mense rupto, in Hungária, anno 1781. in cadavere ab auctore invento». (V. ö. Korbuly, 213.) 652. 1788. Ordo criminalis. — A testi büntetések (megbotozás, korbácsolás, megbélyegzés stb.) alkalmazásáról. II. József rendelete. (Linzb. III. 477—- 489.) Ugyanezen kötetben a 641—660. lapon a törvény- széki orvosi szempontból fontos «Codex de delictis eorumque poenis» (1791), mely szól a halálbüntetésről, bebörtönzésről, visum repertumról, emberölésről (651), gyermekgyilkosságról (653), művi abortusról, mérgezésekről (655), stup- rumról (657) stb. 653. 1788. Közegészségügy. — Királyi rendelet a mocsarak kiszárításáról. (Linzb. III. 436.) 654. 1788. Szülészet. — A vármegyék sebészei nagy gonddal legyenek a szülő nők segítségére. Ha a szülő nő meghal, végezzenek császármetszést a gyermek megmentésére. (Linzb. III. 436.) 655. 1788. Szódagyártás orvosok kezében. — A király megengedi, hogy Bács megye fizikusa, Liebetraut János Gottfried dr., ki a palicsi tóban és más hazai vizekben a szénsavas nátrium jelenlétét megállapította, további tíz évig szabadalmat kapjon a szódagyártásra. (Linzb. III. 437 ; v. ö. Iványi, Szab. és MOE III. 95.) A hazai szikes talajok nagymultú terméke a szóda, vagy ahogy régen (már a rómaiak korában) nevezték : a nitrum, melynek a kitűnő magyar szappanok készítésében fontos szerepe volt. Hogy Debrecen környékén hogyan gyűjtötték és hogyan használták a szappanfőzésre, azt Hatvani István, a «magyar Faust» is megírta egyik munkájában (Thermae Váradienses, Viennae, 1777, 110, 141). A tudós professzor maga is végzett vele kísérleteket, még pedig Kazay Caneslrini esete. (Uterus unicornis. A növekvő pete az elvékonyodott mellékszarv falát megrepesztette. Elvérzés.) Korbuly után.
