Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
176 Magyar orvostörténeti adattár Gombocz adatai szerint Winterl József Jakab, a vegytan és növénytan első nyilv. rendes tanára a kir. magyar tudományegyetemen, 1809-ben halt meg. | A pétervári császári sebészorvosi társaság díszoklevele már a haláloságyon i találta. Vele sírbaszállt a magyar botanika úttörő munkásainak egyike. Idegenből szakadt hozzánk, nyelvünket sem beszélte tökéletesen s mégis oly hévvel látott a magyar botanika föllendítéséhez, hogy emléke örökre halhatatlan marad. J Élete folytonos küzdés ; örömben kevés, szomorúságban, mellőzésben, félre- l értésben bőséges része volt. Emlékét az Endlicher felállította Winterlia-génusz j is őrzi. A Hazai és, Külföldi Tudósításokban megjelent nekrológ azt írja róla, hogy «ezen ősz tudós ... 40 esztendőktől való szüntelen nyomozása által olly titkokat födözött fel . . . mellyek új világosságot terjesztenek; Az ő kettőző chémiája (dualistische Chemie) neki a találmányaikról híres férfiak között tisztességes helyet szerzett . . . Becsülték őt a németországi főtudósok, az angliai társaságok leveleikkel megtisztelték, a párisi Institutum különös dicséretekkel magasztalta. Hazánknak mostani hely- heztetésére nézve igen nagy haszon lehetne a festékeknek az ásványokból való készítéséről tett felfödözése. Kár, hogy ezen nagylelkű férfiúnak igyekezetei bő költségbeli segedelmet nem nyerhettek». (Lásd még : MOE I. 18 [jegyzet], 288 Ljegyzet], 317.) 488. 1771. Gyógyszerek vámja. — A tengeri kikötőkből, nevezetesen pedig Fiúméból és Triestből, érkező exotikus gyógyszerek vámjának piegállapítása. (Linzb. II. 583, 586.) 489. 1771. Ispotályok (Borsod- megyében). — Gróf Szirmay Tamás 1771 ben öt szegénynek, betegnek vagy nyomoréknak eltartására Szirma-Bessenyőn / ispotályt alapít. Ugyancsak a 18. szá-*/ zadban Bük András alispán fáradozá- * sára a katholikus lakosság Miskolcon ispotályt alapít. Miskolcon már a 15. században is volt egy (a Mindenszentekről nevezett egyház oltalma alatt a város végén álló) xenodochium, mely magánosok áldozat- készségéből számos birtokadományban részesült ; így 1507-ben Szirmai Mihály és Csabai Horváth Gergely Jenke nevű rétjüket ezen ispotálynak és igazgatójának, tisztelendő Szikszai János baccalaureusnak örök alamizsnakép ajánlották fel, csak azt kötvén ki, hogy a rektor minden hét második napján az elhúnytakért misét tartozik mondani. A 16. században reformátussá lett város mindig nagy gondot fordított az ispotály fenntartására s mikor a diósgyőri várnagyok megkárosították az intézet birtokait, a királyhoz fordultak panaszaikkal. 1563-ban 57 lakója volt az ispotálynak. A Szinyva folyón volt egy malma is, az úgynevezett ((ispotály malma», melynek jövedelmező vámja szolgált egyik bevételi forrásául. — Nyoma van annak, hogy a 17. században Szendrőn (Borsod m.) is volt egy ispotály. (Borovszky: Borsm., I. 115.) 490. 1771. (május 7). — A helytartótanács figyelmezteti a közönséget, hogy a mérges Apium palustre-1 («méreg gyökér, vízi alma, béka gyökér, vízi tzelíer») ne használja fel táplálkozási célokra. (Zsoldos: Constit., 47.) Hasonló értelmű rendelet jelent meg 1772 márc. 21-én és 1776 május 20-ikán is. 491. 1771. Orvosi gyakorlat. — Ezen év ápr. 22-én kelt 2554. számú rendelet értelmében a magyarországi orvosok vizsgát kötelesek tenni a nagyszombati egyetemen; akiket azonban Bécsben avattak fel, azok a monarchiában minWinterl József Jakab, a növénytan és vegytan egyetemi tanár.
