Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
160 Magyar orvostörténeti adattár 436. 1763. Bábák előtti boncolások (női hullákon) a nagyszombati egyetemen. (Korbuly, 212.) 437. 1764. Castratio, mint büntetés. — Más helyen már említettem, hogy a kiherélés, mint büntetés nálunk épúgy, mint a nyugati államokban, évszázadokon át divatban volt s Werbőczi Tripartituma még 1514-ben is azt rendeli, hogy a szabad hajdúk (liberi haidones), vagyis az útonálló betyárok, ha elfogják őket és fegyver van náluk, heréltessenek ki, castrentur. (A római és a germán jog, a talmud stb. szerint is ez volt némely természet elleni fajtalanság, például a sodornia, büntetése ; v. ö. Stoll: Das Geschlechtsleben in der Völkerpsychologie, 1908. 991.) A bécsi udvari tanács, mint Thaly Kálmán írja «De Saussure Cézárnak.. törökországi levelei» (Bpest, 1909. 258. old.) c. kiadványába, a szegény fogoly Rákóczi-fiúkon, amikor már serdülni kezdettek, oly istentelen barbarizmust akart elkövetni (már a műtét végrehajtása is ki volt tűzve), mitől még az éppen nem érzelgős VI. Károly császár lelke is visszaborzadt, s egy jámbor főpaptól értesülvén, megtiltotta az operáció eszközlését. Erről a gyalázatos merényletről egy nem sokkal későbbi korú svájci könyvben a következők olvashatók : «Les deux jeunes Ragotzkys, malgré les plaintes de toute la Maison de Hesse, á laquelle ils appartenoient de prés par leur mere, étoient presqu’ á la mendicité dans Vienne, élevés par des mains viles, en un mot traités avec tant rigueur, qu’on avoit délibéré au Conseil (de la Cour) si, pour éteindre ä jamais une odieuse race, on ne leur oterait pas la qualité d’homme, par une opération violente? Ceux de qui je tenois cette barbare proposition, m’avoient assuré, qu’ayant en traine toutes les voix, eile auroit été suivi de l’éxécution, si l’Em- pereur Charles VI. n’eut fait prendre l’avis de quelques Prélais, qui la condam- nérent». (Lásd : «Le Monde Moral, ou Mémoires pour servir ä l’histoire du coeur humain», Génévé, 1764. III. 65. Apponyi Sándor gr. könyvtárában.) 438. 1764. Utcák tisztántartása. — Pozsony megye statútuma (1. Corp. Statut. IV. [1.] 861.) elrendeli, hogy mindazokat, kik Pozsony váralján a házi szennyet (feces) az utcára dobálják, minden esetben pénzbírsággal sújtsák, még pedig a szegényebbeket 3 írttal, a vagyonosabbakat 5 írttal. 439. 1764. Nyitra megye ellátása közegészségügyi személyzettel. — Rosen- zweig Dénes dr. kimutatása szerint ebben az évben Nyitrában 4 orvosdoktor, 33 sebész, 2 okleveles bába és 8 gyógyszertár volt, még pedig Nyitra városában kettő, Érsekújvárt egy, Szakolcán egy, Holicson egy, Galgócon egy s a szent- jános-elefánti zárdában egy. 1772-ben a közgyűlés elrendeli, hogy járási sebészek alkalmaztassanak. 1781-ben két megyei főorvosi állás rendszeresítését határozzák el. Ezen állásokra dr. Czapovszky András Jánost (v. ö. Győry Bibi. 199.) és dr. Schweger János Ignácot1 nevezik ki, s ezek egyikének utódja dr. Topolánszky Ferenc, ki 1783-ban egy észszerű utasítás kiadására vonatkozólag tett előterjesztést, mely a himlős betegekkel való bánásmódot tárgyalja. 1798- ban megyei főorvos dr. Csiffáry Pál és Windisch Lipót, ki 1824-ben érdemei elismeréséül a magyar nemességet kapta (utóbb a Rókus-kórház igazgatója és Pest városának első főorvosa ; v. ö. Győry OKT 276, 336), 1800-ban dr. Kridl Ignác, ő utánuk dr. Szulyó György, Biacsovszky János és Biel Samu dr. (Nyitra vmegye monográfiája, 1899. 367.) 440. 1764. Sebészek és fürdősök viszonya. — Flittner János Keresztély georgenbergi sebész ez év márc. 13-án levelet intéz Lőcse város tanácsához, melyben azt írja, hogy a lőcsei sebészek gyűlésén azért nem jelent meg, mert ezek őt fürdősnek szólítják meghívó levelükben. (Lőcse város levélt. XII. 188/44.) 441. 1764. Haberle Károly Konstantin, a pesti egyetem kiváló növénytantanára és honoris causa orvosdoktora, a füvészkert nagyra fejlesztője. Született Erfurtban (1764), megh. Pesten, rablógyilkos merénylet áldozataként, 1832-ben. 1 1 Schweger I. I. pozsonyi születésű volt s 1777-ben Nagyszombatban szerezte oklevelét. Nyitráról csakhamar Kalocsára került; itteni működéséről és munkáiról 1. Murányi, 17.
