Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 161 Életrajzát és botanikai méltatását 1. Gombocz 395, Sadler (Orvosi Tár, 3. folyamat, IV.. 1843. 93.) és Győry OKT, 399, hol tragikus halálának (megfojtották) körülményei is részletezve vannak. 442. 1765. Húslátókra és mészárosokra vonatkozó hosszú rendelete Krasznamegyének : lásd Corp. Statut. I. 477. 443. 1765. Fürdők. (A Duna vizének haszna orvosi szempontból.) — Torkos Jusztusz János 32 lapos kis füzete : Balneum aquae dulcis oder Bericht vom Nutzen und Gebrauch des Donau-Bades, als ein Nachtrag zu dem Bericht von der Lage, Wässern und Lufft der Königlichen Frey-Stadt Pressburg. (1765.) Az előszóban azt mondja, hogy «es kan zwar, das, sowohl in der Stadt (Pozsonyban) auf dem grossen und kleinen Platz, als vor der Stadt, auf dem Kohl-Markt hervorspringende Quellen und Röhr-Wasser äusserlich zum Baden gebrauchet werden ; dennoch weil zwey öffentliche Bad-Häuser an der Donau sich befinden» — ezért főleg a Dunavíz orvosi hasznaival foglalkozik értekezésében, hangsúlyozva, hogy házi használatkor nélkülözhetetlen a jó hőmérő, mert különböző vérmérsékletű embereknek (cholerikus, sanguinikus, me- lancho ikus, phlegmatikus) más és más temperaturájú vizet kell használniok. A magyarországi (akkor divatos) fürdők közül mellesleg sokat felsorol, olyanokat is, mint pl. a szentmiklósit (Detrekő mellett), a szentgyörgyit, a magyarádit (Hont m.), a ribárit (Zólyom m.), a bojniczit (bajmócit) stb. 444. 1765. Kuruzslók. — Mária Terézia elrendeli, hogy d’Etrepi apátot, ki az országban jogosulatlanul orvosi gyakorlatot folytat, a hatóságok tolon- colják haza, illetékességi helyére. (Linzb. II. 426 ; MOE III. 129.) Kuruzslóink közt különösen kapósak voltak a nagyon öregek. Apor Péter azt a tanácsot adja feleségének, hogy beteg gyermekeit Izsák Péter nevű százéves emberrel gyógyíttassa. Károlyi Sándor is egy százesztendős sváb asszonyhoz fordult, mikor köszvényben szenvedett (Gosztonyi, 89). — A magyarországi ku- ruzslókról lásd még : Győry: OKT 827. («Kuruzslók» címszó alatt.) 445. 1765. Fürdők. Bodajk. — Brigelius János Ádám : Investigatio physico-medica thermarum Bodajkensium. (Albae Regali, 1765.) Kézirat. (Hist. Schaus. 65.) 446. 1765. Golyva. — Gömöry Dávid említi az ő doktori értekezésében (Diss. inaug. physico-medica sistens Tentamen de Indole Aéris Hungarici. Vindob., 1765. 49. 1.), hogy a Csallóközben nagyon gyakori a golyva. Érdemes volna vizsgálni, hogy ez a víztől van-e, vagy a Duna kigőzölgésétől, párás levegőjétől (már Marsigli megírta, hogy a Danubius-1 Dansnubes-nek kellene nevezni !), vagy talán mindkettőtől? Endemikus bajnak látszik s a nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Más helyen (61—63.) azt is megemlíti, hogy főleg a Szepességben és Gömörmegyében meglehetősen el van terjedve a vámpírizmus ostoba babonája («vámper dicunt patrio sermone») is. Gömöry a hullák friss színű és folyékony vérét, nemkülönben konzervált állapotát abból magyarázza, hogy a temetők földjében azon a vidéken sok a salétrom, mely esőzések s kiöntések alkalmával átitatja a holttesteket. — Ugyanebben az értekezésében (51) azt is megírja (Wernher munkájára hivatkozva) Gömöry, hogy a Tisza kiöntéseiben, a közegészségügy nagy veszedelmére, akkora tömege volt a rettentő bűzt terjesztő, rothadó halaknak, hogy az utazók kénytelenek voltak «mint a pestist» messzire elkerülni ezeket a helyeket. 447. 1765. Szentgyörgyi József, debreceni orvos (1765—1832.) Kazinczy Ferencnek egyik legjobb barátja volt. Azon kevesek közé tartozott, kikhez Kazinczy, bár a nyelvmívelés dolgában ellenlábasa volt, élete végéig meleg szeretettel és becsüléssel ragaszkodott, kinek tanácsát majd minden dolgában kikérte, mert nagy súlyt helyezett rá. (Kaz. Lev. II. 602.) Az egyetemet Jénában látogatta. 1794-ben a bécsi Allgemeines Krankenhaus-ban egy évet töltött, azután hazajött és rövid győri s nagykőrösi tartózkodás után Debrecenbe került. Győrben benső barátságot kötött Kis Jánossal, a későbbi evang. püspökkel, ki «Emlékezései»-ben (Bpest, Franklin, 1890. 173.) azt írja róla, hogy «ő sok tekintetben a tökéletesebb emberek közé tartozott : nagyon szép talen11 Magyary-Kossa : Magyar orvosi emlékek. IV.
