Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 111 körül kordont vontak, veszteglő intézetet emeltek s két kórházat (a Klein- és Cuggali- félét nyitottak ; ezeknek egész ápoló személyzete a ragály áldozata lett. Orvosdoktorok hiányában sebészek végezték a teendőket. Ezek közt különösen kitűnt Engelhard Antal. A gondos intézkedéseknek tulajdonítható hogy míg másutt, például a szomszéd Új-Aradon, Eleken stb. tömegesen hullottak az emberek, addig Aradon csak 29 róm. kath. lakos haláláról van tudomásunk. (Ellenben Új-Aradon 1738 június 18- án 36 hulla lett kiterítve, júliusban 159, augusztusban 136, szeptemberben 74, októberben 37 halottról emlékezik a kath. halotti anyakönyv.) Aradon 1639-ben, 1642- ben, 1689-ben is volt pestis- járvány. 1710-ben 12 minorita halt meg a ragályban, papi hivatásuk teljesítése közben. 1788-ban volt a városban a pestis utolsó rohama; ez alkalommal 339 volt az összes halálesetek száma. A járványok lezajlásával a menekülés emlékére egy Szentháromságszobrot emelt a város lakossága és Rad- nára évenkinti búcsúmenetet fogadott ex voto. A szobor részletes történetét 1. Lakatos Ottó: Arad története (1881.) II. 134. 282. 1738. Pestis Kolozsvárt. — Lenghel Sándor dr.: «Istoricul ciumei in Cluj la 1738/39». (Kolozsvár, 1930., 160. old., 17 képpel, grafikonokkal stb.) A kolozsvári pestis történetét tárgyaló, Bologa Valér tanár intézetében készült alapos dolgozat, melynek itt csupán nehány érdekesebb adatát közölhetem: 1737-ben Ausztria is résztvett szövetségesével, Oroszországgal, a törökök elleni hadjáratban. A szerencse nem kedvezett s a pestissel fertőzött osztrák hadak kénytelenek voltak visszavonulni Erdély területére. A Grünne-féle ezred egyik zászlóalja in- ficiálta Erdélyt és Temesvárt (1738. febr.). Nagyszebenből több mint ezer lakos menekült és ilyen módon szertehurcolták a ragályt. 1738/39-ben 501 erdélyi községben dühöngött a járvány ; a betegek száma 48.254, a halottaké 41.622. A járvány leírásában két eddig kiadatlan kéziratra is hivatkozik a szerző" s ezek A kolozsvári Szent Péter-templom bejárata fölött elhelyezett pestis- védöszentek (Borroméi Szent Károly, Szent Rókus és Szent Sebestyén) szobrai (Lenghel Sándor értekezéséből.) közül az egyiket («Brevis historiola rerum sub A kolozsvári (hóstáti) pestiskórház (lazarétum) 1738—39- ben. Lenghel Sándor értekezéséből.)
