Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
108 Magyar orvostörténeti adattár A temesvári lakosságot, melyet októberben már éhínség fenyegetett, Szegedről látták el liszttel és gabonával, gyümölccsel. Minthogy továbbá az orvosok közül Haas, Steinberger és Kathrini a pestist megkapták és abban el is pusztultak, nemkülönben Tischler és Schmidt sebészek is, ezek pótlására dr. Mor- gant és Junckher Ernő, Weber József sebészeket alkalmazták. — A járványnak 13 havi pusztítása után, 1739 elején, lényegesen csökkent a halálozások száma. Március 28-án temették el az utolsó pestishalottat s május 15-én szűnt meg a vesztegzár. Két hét múlva a város tanácsa és lakossága írásba foglalt szent fogadalmat tett, hogy ezentúl minden év május 15-én ájtatos processióban keresik fel a belgrádi kapun kívül fekvő kápolnát, hogy ezentúl vasárnaponkint nem engedik meg a kocsmákban a muzsikaszót stb. Temesvár környékén azonban, nevezetesen Fönlakon (hol az előző évben elásott ruhaneműeket újra használatba vették) még hónapokig fordultak elő pestisesetek. Lattner sebész jelentése szerint a verseci, újpalánkai és becskereki kerület nehány helysége még október végén is fertőzve volt, szintúgy Richter chirurgus jelentése értelmében (nov. 6.) Szőregh, Rác szt. Péter stb. Olyan apró helységekben, mint Lapusnik, Petnik és Jablonica, egy év alatt 107, 102 és 676 ember halt meg pestisben ! 279. 1738—1744. Pestis Budán és Pesten. — Budán 1738/9-ben nem kevesebb, mint 6000 ember esett áldozatul a borzasztó járványnak. 1741-től 1744-ig Pesten pusztított, mikoris az áldozatokat a város falain kívül, azon a helyen, hol az 1838-iki árvíz előtt a polgári lövölde állt, tehát a volt Lövész-, most (1900.) Királyi Pál-utcában temették el. A járvány megszűnte után a budai Szentháromság-téren «pestisoszlopot» állítottak, Pesten pedig most is minden éjjel hallani, amint a belvárosi főegyház tornyában meghúzzák a harangot ; ez a «pestis-harangszó», kegyes alapítványból örök időkre van elrendelve, annak emlékére, hogy ebben az órában hunyt el az utolsó pestises beteg Pesten. (Peisner, 87.) 280. 1738. A pestis Debrecenben. — Debrecen városának tanácsa ez év júliusában teszi meg első előkészületeit a járvány fogadására. Három orvosa lévén, a várost három részre osztja s mindegyik részben egy-egy doktor (Buzin- kay, Bentzig és Faber) az egészségügyi bizottság feje. Az óvóintézkedések során kérdést intéznek Buzinkay György városi fizikushoz a pestis mibenléte, orvoslása stb. dolgában, ki többek közt ezeket írja1 : «Küld az Isten gyakorta a fődre sok számú és sok némű ártalmas férgeket, hernyókat, sáskát, cserebogarat ; ezek tojásaikat letészik fűre, fára, kerti veteményekre . . . Ezek az eledellel a gyomorba lemennek, vagy mivel ezek többire láthatatlan kitsinységűek, a széltől elragadtatván, a levegő égen ide s tova vittetnek, ezek a ki s be lehellések a tüdőbe menvén mindkét helyen megrothadnak vagy kiköltetnek, a testet férgessé és rothadásra hajlandóvá teszik». (A láthatatlan csírák útján való fertőzés sejtelme, mely egyúttal megmagyarázza, hogy Linzbauer még 1850 körül is miért jegyzi fel oly hűségesen a sáska- és hernyójárást I) III. Károly király háborúja a törökökkel ezalatt állandóan tartott s 1738 tavaszán Debrecen is ötven élelmet szállító szekeret küldött a déli táborba, melyek szeptemberben visszafelé jőve, Elepen 42 napi vesztegzárat kénytelenek tartani, mielőtt a városba eresztenék őket. A tanács Edelényi Istvánt küldi ki, hogy vigyázzon reájuk. Szigorú ellenőrzés alatt tartják őket s este és reggel névsort olvasnak. Ha valaki nincs ott, 50, 70, sőt 100 pálcára ítélik. Október végén már Sarkad, Kötegyán, Szalonta, Nagybajom is meg vannak fertőzve, ezértis a város védelmét még erősebben szigorították : csak két kaput hagytak nyitva, s ezeknél állandóan ott volt egy-egy szenátor, ki csak éjjelre mehetett haza, a kapukulcsot az esküdtre bízva ; (az esküdteket és szenátorokat négy- naponkint váltották). December 17-én megalakul az egészségügyi bizottság, 1 Debrecen város levéltára : Vegyestartalmú iratok 577/b. szám, 1738 július 24. (Az utalások legnagyobb részét, térhiány miatt, elhagytam. Ezek Kiss Ernő eredeti közleményében nézendők meg !)
