Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

76

Magyar orvostörténeti adattár

Celtes Konrád humanistával, ki a következő epitaphiummai tisztelte meg 1504-ben elhunyt barátja emlékét:

Epitaphium Ventimontani.

Hic iaceo Aeolides, Germaniae gloria gentis,

Olim quem dederant dira venena neci.

Rhetor et orator fueram doctusque poeta Et medicus tribui saepe salutis opem.

Astrorum leges servavi pectore docto,

Pendulus et terrae cognitus orbis erat.

Nemo mihi melius succos cognovit et herbas,

Radices, gemmas, dura metalla simul,

Pannonio regi placuit mea candida virtus,

Germanis ducibus praesulibusque simul,

Me, plorat Rhenus, peregrina quiescere terra:

Inter Pannonios stant mea busta viros.

Arról azonban, hogy milyen viszonyban állott a „magyar király" hoz és hogyan került hazánkba, nem ad felvilágosítást.

Itt említhetem meg — nagyérdemű kutatónk, Veress Endre, szívességéből, — hogy kik voltak azok a magyar orvosnövendékek, kik a 15—16. század folyamán a ferrarai és a bolognai egyetem orvosi fakultását látogatták. Ferrarában tanultak: Palizsnai Péter András (1448), Csehi Hairdó György (1451), Brassai Keilhaw Miklós (1452), Nicolaus de Ungaria (1458), Temesvári Szakái László (1475), az artisták rektora, Albertus de Ungaria (1481), Szebeni Székely Pétert doktorrá avatják (1486), valami hasonnevű atyjafia, a Szeben melletti Szelindekről (1490), Gosztonyi Beed Lőrinc (1491), Möller Gáspár de Lőcse (1498), Zágrábi Zagowith Miklós (1495), Mohácsi Szabó János (1496), Brassai Layr Pál (1534); 1564 őszén tett doktorátust a brassai Bogner Péter, kinek diplomáját Veress E. közli.

Bolognai magyar orvosok vagy tanulók: (1461-ben) Iohannes de Hungária orvostanár; 1512. dec. 30-án tett orvosi doktorátust Beszterczei Eábián; 1556-ban jutott Bolognába Balsaráti Vitus János, melynek egyetemén két esztendeig tanult; 1557 őszén jött ide Páduából Zsámboki János; 1564 elején itt tanul a kolozsvári származású Jordán Tamás; 1610-ben Bolognában kiadott munkájában Bozdogh Márton artium et philosophiae magisternek nevezi magát; 1677 elején szerzett itt orvosi diplomát Kochmeister Sámuel besztercebányai magyar ifjú (diplomájának másolata Veress Endre munkájában fog megjelenni).

258. 1400. A szepesváraljai ispotályt, mely eddig világi papok vezetése alatt állott, az ágostonrendi barátoknak engedik át. (Fejér: Cod. X. [2.]

691., 802.)

259. 1400. Fürdő Bártfán, melyet a fürdősök évi 80 kassai forintért bérelnek. (D., 155.)

260. 1401. István királyi orvos. Háza volt a budai szt. Miklós-téren, a mai Iskola-téren. Egy 1401. évi oklevél mint néhait említi István phisicus domini regis-t. (Fejér: Cod. Dipl., X/4. 70.) Ennek utóda lehetett Wilhanch. (Jakubovich Emil: MNy., 1921., 27. — MOE., II. 307.)

261. 1402. Szegények kórháza: „hospitale pauperum in honorem et sub vocabulo corporis domini nostri Jesu Christi in loco de Barch et Bolth /Barcz és Bőt Fehérmegyében] dicte diocesis“. (Monum. Vespr., II. 337.)

262. 1402. Emberölés. — László fia, Lukács, pécsegyházmegyei kispap, Pécsett végezte tanulmányait. Ugyanitt járt egy másik klérikus is, ki akkor még csak az „acolytus“-ságig jutott. Egy ízben Lukács a lakásán