Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

241

benne a szomorú emlékű, még- gyermekkorát élő Báthory Zsiginondot, kit többek közt mitis-nek nevez, mihez Szumosközi, oldaljegyzetben, azt a megjegyzést írta: „Male divinasti bone Squarcialupe. Debebas illud Ciceronis considerare: Est causa difficilis laudare puerum; non enim res laudanda, sed spes est.“

Egy eddig ismeretlen, Blaiulratára vonatkozó érmet (csegelyt) Faludy Géza írt le (Numizmatikai Közlöny 25. évf., 1926.). Az érem előlapján Isten szemét jelző háromszög, fölötte: „VNVS DEVS“, alatta: „ZAPOLYA“: hátsó lapján sugaras napkorong, fölötte- ..VNVS SOL“, alatta: „BLANDRATA“. Ezt a csegelyt, közismert „Egy az Isten“ felirata alapján az unitárius vallásnak Erdélyben történt megalapításával s elter- alapján, az unitárius vallásnak Erdélyben történt megalapításával s elterjesztésével kell összefüggésbe hozni, amiben János Zsigmondnak és Bland- ratának (Dávid Ferenc mellett) volt a legnagyobb része. Faludy szerint Késői fiktív érem, a 19. század első feléből; talán Litteráti Sámuelnek, a híres oklevélgyártónak és hamisítónak, műve.

Kézirat: História vitae Georgii Blandratae medici. Saec. XVI. (Említi: Hist. Schaus., 66.)

950. 1582. Chrysaeus Bertalan Selmecbányái paporvos levele Seiller Ábrahám sziléziai orvoshoz (egy magyar mágnásasszonyról van benne szó, ki post partum „suffocatio matricis“ miatt szenved). Lásd: Scholz(ius) Lőrinc: Epistolarum Philosoph., medic, ac chymic. volumen (Hanoviae, 1610.,

84.) és MOE, I. 103. Demkó (285., 288., hol fizetése is részletezve van) azt állítja, hogy talán azonos Heysern Bertalan Selmecbányái orvossal, bár az egyik helyen azt mondja, hogy 1557-ben, a másikon azt, hogy 1577- ben volt a város orvosa.

Ez tévedés. Ellenben nyilvánvaló, hogy azonos avval a „Bartholomeus Chrysaeus Glacensis (= Glatz, Boroszló közelében) Silesius“-szal, ki az Acta Vindob., III. 310. old. van említve. Sobó Jenő (Müvelődéstört. Értekezések, 40. szám, 93. 1.) szerint vagyonharácsoló és házsártos ember volt, legérdekesebb alakja a selmeci orvosoknak.

951. 1582. Pr etter schwecker Ádám pozsonyi orvosról: Vámossy, 13., 14. (Az orvos elvesztette a gyakorlatra való jogosítványt, ha távozott Pozsonyból s nem gondoskodott előre arról, hogy jogait fenntartsák számára.) — Talán az az Adamus P r etter schnegg er (Bretterschnecker) de Weissenkhirchen Stirus (vagy Camus), kiről az Acta Vienn., III. 310. és IV. 644. oldalán van szó s ki a bécsi egyetemen dékán és rektor is volt?

951/a. 1582. Olasz orvosok. — Az ez évi kassai városi statutum 10. pontja az alsó külvárosban lakó olasz doktort kötelességei teljesítésére utasítja. (Kassa város levéltára, 1582. év, 3685. sz. — PNG.)

951/b. 1582. Sebészi műhiba. — Kerner Mihály kassai borbélylegényt fogságra vetik, mert helytelenül kezelt egy beteget. 1582 május 22-én levelet intéz a város tanácsához, melyben könyörög, hogy bocsássák szabadon, mert a börtönben éhen kell vesznie. (Kassa város levélt., 3715/1113. — PNG.)

952. 1583. Jezsuiták gyógyszertára Kolozsvárt. Gyógyszereit Konstantinápolyból, Velencéből és Krakkóból hozatják (Veress, Episf. I. 266.).

44. Blandrata György csegelye. (Faludy Géza után )

Magyary-Kossa: Magyar orvosi emlékek. III.

16