Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
858 Magyar orvostörténeti adattár A Vámossy könyvének 36. oldalán említett Observ. 284-ben („De mictione materiae albae, crassae, viscidae, acidulis Egranis curata“ = hólyaghurut) az „acid. Egranis“ alatt nem egri, hanem eger-i (csehországi) savanyúvíz értendő, melynek hajdanában nagy volt a divatja (v. ö. Acta Vindob., V. 578. stb.) 1302. 16Í1. Orvoshiány. — Az ezen évi pestis alatt Sopron városában egyetlen orvos sem volt. Ezért is ismételve sürgetik később (1645., 1653., 1668.) is, hogy a város tanácsa egy megbízható, képzett orvost és sebészt fogadjon. (Sopron Mon., I. 92., 96., 122.) 1303. 1641. Revell János dr. besztercebányai orvos („medicinae et philosophiae doctor“), kit sem W., sem Sz. nem ismer, egy inventárium aláírói közt szerepel. [T. T., 1898., 216.] Valószínűleg azonos avval a Reull János besztercebányai orvos- és városbíróval, kit a MOE, I. 64. oldalán említettem. 1304. 1641. Honorárium. — Gróf Pálffy Pál száz aranyat fizet az orvosának a sikeres kúra befejeztével. (Jedlicska, 295.) — Pázmány Péter fején találta a szöget, mikor azt mondta, hogy „a doktor erszényét arany- nyal kell tölteni, a borbély kezét ezüsttel kell kenni“. (Erről a mondásról, valamint a sebészek dolgára vonatkozó más kifejezések: „Nem jól főzte a flastromot“, „Ha nincs íred és szelencéd, miért teszed magad borbéllyá“, „agyafúrt“, „fejefúrott“ (a trepanálás emléke!), „jól megmosták a fejét“ stb. magyarázatát 1. Kertész, 160.) 1305. 1642 előtt. Fürdősök. — A pozsonyi régi tűzrendészet! szabályzat értelmében a fürdősök kötelesek voltak fürdőjüket mindenkor, de különösen éjjel, vízzel telve tartani s tűzvész idején személyzetükkel és a készen tartott vödrökkel (schaffern) a veszedelem helyére sietni. Fáradságukat s elromlott vagy elveszett edényeiket a város megfizette. (Vámossy, 62.) 1306. 1642. Reichl János dr. besztercebányai orvos több odavaló polgárral együtt kötelezi magát, hogy az úrvölgyi élelmiszerraktár számára sört fog szállítani. (Zivuska Jenő: A besztercebányai m. kir. erdőigazgatóság régi okiratainak tartalomjegyzéke, 99. old.) Azt hiszem, hogy a Reichl név Reull-ra helyesbítendő, kiről 1. (többek közt) Ernyey: Bány. 1307. 1642. Möller Dániel Vilmos (pozsonyi) születési éve. Evangélikus vallása miatt kiüldözték s Németországba vándorolván, az altdorfi egyetem tanára lett (fl712). 1308. 1642. Pestis. A járvány előjelei. — Az Egyetemi Könyvtár kéziratai között (Hevenessi gyűjt., LXXI. 181. 1.) olvassuk a következő csodadolgokat: [„Allerhandt erschröckliche portenta in Hungarn“]: Érsekújvárról és más helyekről jelentették, hogy 1642. dec. 11-én fényes nappal tizenkét órakor Esztergom és Buda között a következő rémületes csodát látták a levegőben, több ezren: Öt nagy tüzes golyó röpült egymás ellenében s belőlük egyszerre csak nagy sereg ember tíint elő leirhatatlan öltözetekben. Csakhamar hatalmas lövések rengették meg a levegőt, mintha a legnagyobb ágyuk dörögnének, trombita harsogott, dob pergett, mintha riadót fújnának s rohamra adnák a jelt. Azután tüzes pír futotta át az eget, melyet tarka színjáték váltott fel. Erre puskák és pisztolyok sortüzelése és ropogás hallatszott, és pedig oly természetesen, mintha két erős hadsereg csapott volna össze s harcolna egymással. Ez három óra hosz- szat tartott így. Lehetetlen volna mind elbeszélni s leírni, ami ott látszott és hallatszott. Ez a borzalmas és hallatlan látvány Esztergomnál kezdő
