Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

858 Magyar orvostörténeti adattár A Vámossy könyvének 36. oldalán említett Observ. 284-ben („De mictione materiae albae, crassae, viscidae, acidulis Egranis curata“ = hólyaghurut) az „acid. Egranis“ alatt nem egri, hanem eger-i (csehországi) savanyúvíz értendő, melynek hajdanában nagy volt a divatja (v. ö. Acta Vindob., V. 578. stb.) 1302. 16Í1. Orvoshiány. — Az ezen évi pestis alatt Sopron városában egyetlen orvos sem volt. Ezért is ismételve sürgetik később (1645., 1653., 1668.) is, hogy a város tanácsa egy megbízható, képzett orvost és sebészt fogadjon. (Sopron Mon., I. 92., 96., 122.) 1303. 1641. Revell János dr. besztercebányai orvos („medicinae et phi­losophiae doctor“), kit sem W., sem Sz. nem ismer, egy inventárium alá­írói közt szerepel. [T. T., 1898., 216.] Valószínűleg azonos avval a Reull János besztercebányai orvos- és városbíróval, kit a MOE, I. 64. oldalán említettem. 1304. 1641. Honorárium. — Gróf Pálffy Pál száz aranyat fizet az orvosának a sikeres kúra befejeztével. (Jedlicska, 295.) — Pázmány Péter fején találta a szöget, mikor azt mondta, hogy „a doktor erszényét arany- nyal kell tölteni, a borbély kezét ezüsttel kell kenni“. (Erről a mondásról, valamint a sebészek dolgára vonatkozó más kifejezések: „Nem jól főzte a flastromot“, „Ha nincs íred és szelencéd, miért teszed magad borbéllyá“, „agyafúrt“, „fejefúrott“ (a trepanálás emléke!), „jól megmosták a fejét“ stb. magyarázatát 1. Kertész, 160.) 1305. 1642 előtt. Fürdősök. — A pozsonyi régi tűzrendészet! szabály­zat értelmében a fürdősök kötelesek voltak fürdőjüket mindenkor, de különösen éjjel, vízzel telve tartani s tűzvész idején személyzetükkel és a készen tartott vödrökkel (schaffern) a veszedelem helyére sietni. Fárad­ságukat s elromlott vagy elveszett edényeiket a város megfizette. (Vámossy, 62.) 1306. 1642. Reichl János dr. besztercebányai orvos több odavaló pol­gárral együtt kötelezi magát, hogy az úrvölgyi élelmiszerraktár számára sört fog szállítani. (Zivuska Jenő: A besztercebányai m. kir. erdőigazgató­ság régi okiratainak tartalomjegyzéke, 99. old.) Azt hiszem, hogy a Reichl név Reull-ra helyesbítendő, kiről 1. (többek közt) Ernyey: Bány. 1307. 1642. Möller Dániel Vilmos (pozsonyi) születési éve. Evangélikus vallása miatt kiüldözték s Németországba vándorolván, az altdorfi egye­tem tanára lett (fl712). 1308. 1642. Pestis. A járvány előjelei. — Az Egyetemi Könyvtár kéz­iratai között (Hevenessi gyűjt., LXXI. 181. 1.) olvassuk a következő csoda­dolgokat: [„Allerhandt erschröckliche portenta in Hungarn“]: Érsek­újvárról és más helyekről jelentették, hogy 1642. dec. 11-én fényes nappal tizenkét órakor Esztergom és Buda között a következő rémületes csodát látták a levegőben, több ezren: Öt nagy tüzes golyó röpült egymás ellené­ben s belőlük egyszerre csak nagy sereg ember tíint elő leirhatatlan öltö­zetekben. Csakhamar hatalmas lövések rengették meg a levegőt, mintha a legnagyobb ágyuk dörögnének, trombita harsogott, dob pergett, mintha riadót fújnának s rohamra adnák a jelt. Azután tüzes pír futotta át az eget, melyet tarka színjáték váltott fel. Erre puskák és pisztolyok sortüze­lése és ropogás hallatszott, és pedig oly természetesen, mintha két erős hadsereg csapott volna össze s harcolna egymással. Ez három óra hosz- szat tartott így. Lehetetlen volna mind elbeszélni s leírni, ami ott látszott és hallatszott. Ez a borzalmas és hallatlan látvány Esztergomnál kezdő­

Next

/
Oldalképek
Tartalom