Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 397 kuruzsolta „Isten után“, ki a fülbajokhoz is nagyon ért s ezeket nem beto- téssel, hanem föstöléssel gyógyítja.) 1425. 1666. Fridelius (Friedel) János eperjesi orvos: Dissert, inaug. medica de angina. (Vitteb., 1666.) A szerzőről 1. Deák Farkas: gr. Tököly Imre levelei (140.) és Szinnyei: A gr. Károlyi-család oki. tára IV. 540. is szó van róla; (Esterházy Miklós özvegye, Perényi Ágnes, a zólyomi várban, 1684. febr. kelt végrendeletében azt írja, hogy egynéhány „ezüst portékája“ van Fridelius doktornál zálogban; kéri a fiát és más örököseit, hogy ezeket majd váltsák ki és osszák fel maguk közt.) 1426. 1666. a) Hübner (Hiebner) Izráel schneebergi (Meissen) származású nagyszebeni orvos, matematikus és csillagász (megh. 1668.) erre az évre jósolja a világ végét. (Sigerus Ch., 16.) Lásd róla még: Szinnyei, IV. 1484. — b) Schenk János dr. kassai orvos feleségének, Krisztinának, pőre van Naymann Jánossal. (P. N. G.) 1427. 1666. Fürdők. — Lőcse városa a régi karthauzi fürdőt 875 frtnyi elég tekintélyes összegen visszavásárolja Gebauer fürdőstől s utána a kór- ház-uccában levő „alsó fürdőt“ leromboltatja. (Demkó, [2.] 109.) 1428. 1666. Aqua reginae Hungáriáé. — Ez évből való az (előttem ismert) legrégibb adat a hajdanában oly híres „magyar királyné vizé“- ről; v. ö. MOE, I. 293. (Joannes Praevotius páduai orvostanár munkáinak 1666. évi hannoveri kiadásában.) Maga a rozmaringszesz természetesen már sokkal régebben ismeretes volt. Baccioni (Nel regno del profumo, Torino, 1902., 115.) azt mondja, hogy a rozmaring illóolajának lepárolására vonatkozólag az első adatok Villa- nomo (? kétségkívül sajtóhiba Villanova helyett) írásaiban találhatók, az 1300. év körül. „II suo distillato si conobbe sotto il nome di Acqua di Unghe- ria.“ Ennélfogva tulajdonképpen Arnaldus de Villanovát tekinthetjük a magyar királyné vize első készítőjének.