Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
136 Magyar orvostörténeti adattár tis elleni tanácsadó szintén Saltzmann elvei szerint készült. (Vámossy: 146.; Linzb., I. 142., 174.) 533. 1510. Pestis. — Salius (János): De praeservatione a pestilentia stb. (Viennae, 1609.) A 128 lapos kis munkát S. J., stájer orvos, ki 1522/3-ban a bécsi egyetem rektora volt, 1510-ben, Nagyszebenben írta, abból az alkalomból, hogy a „miserabilis strages (pestilentiae) Pannoniam gentesque finitimas hoc tempore atrociter concussit“. (V. ö. Apponyi, III. 67.) Weszprémi (II. 203.) is említi s egy latin versét (epitaphium) is közli. L. még Aschbach, II. 98. és III. 9., továbbá Schrauf: Acta fac. med. univ. Vindob., III. (a tartalomjegyzékben, 348.) hol többek közt az áll, hogy Salius 1530-ban halt meg. Azonos Saltzmannal (1. ezt). 534. 1510. Struthius József híres lengyel (poseni születésű) orvos, Zápolyai János^és János Zsigmond udvari orvosának születési éve, kinek oly nagy híre volt, hogy a súlyos beteg II. Szolimán szultán is magához hivatta. II. Fülöp, Spanyolország királya, fényes ajánlatokkal óhajtotta udvari orvosául megnyerni, de ő ehelyett Zsigmond Ágost lengyel király udvari orvosául szegődött. 1557-ben Posen városának polgármestere s ugyanitt halt meg 1568 márc. 6. Életrajzát és munkáinak kimerítő jegyzékét lásd Weszpr.. III. 386. Életrajzát megírta még Oettinger („Josephi Struthii vita“). V. ö. Mitteilungen, 30. köt. (1931), 141. szám, 114. Eredeti lengyel neve: StrUs, de Struss alakban is olvasható a neve. 534/a. 1510. Menyhért (Melchior) dr., Kassa városának fizikusa és (1512-ben) a városi tanács tagja. (PNG.) 535. 1510. Sebészek („borbélyok“) céhszabályai. — Perényi Imre nádor céhlevelében (a budapesti egyetemi könyvtárban). V. ö. Szádeczky, I. 224. Ez volna — tudomásom szerint — legrégibb sebészi céhlevelünk, melyet azonban eredménytelenül kerestem az EK-ban. Ügylátszik, hogy Szádeczky is csak egy későbbi másolat után idézi. 536. 1510. Gyógyszerbehozatal Velencéből. A velencei tanács megengedi, hogy a II. Ulászló magyar király gyógyszerésze által Velencébe menesztett küldöttnek 300 arany értékű gyógyszerek adassanak vámmentes kivitelre, a 300 aranyat pedig a hadiadó rovására írja. (Óváry, I. 239.) 537. 1511. Kézirat. Benedikciók. Ráolvasások. Varjú Elemér (A gyula- fejérvári Batthyány-könyvtár, 1899. 66. old.) egy 1511-ből való esztergomi misekönyvben a következő érdekes bejegyzéseket (v. ö. Neuburger—Pagel, I., 508—513.) találta: Oratio de sancto Sigismundo pro febritantibus. — Contra febres fiat commemoratio de sancto Martino. — Medicina scribenda ad collum f ebr itantibus. — Variae medicinae contra morbum caducum (= epilepsia), scribendae ad colla patientium. Köztük egy magyar is: Quum patitur susurra ad utramque aurem: Atya Úristennek igíje: Szűz (Zewz) Máriának méhében bizon test is lén (leen) az mi uronk Jézus Krisztus. Amen. — Érdekes volna mindezeket, egyéb kódexeinkben is elég gyakran található hasonló benedikciókkal (v. ö. MOE) együtt feldolgozni, összehasonlítva őket a Franz munkájában stb. közzétett középkori benedikciókkal. 538. 1511 és köv. évek. Pestis. Pietizmus. — a) E nagy járvány alkalmával csak a ferencrendi szerzet tagjai közül 412-en vesztek el. Mikor a veszedelem elmúlt, a rend főnöke: Pécsváradi Gábor 1514-ben vezeklés céljából a Szentföldre zarándokolt. (Lásd: Irodalomtört. Közlemények, VI. 388. és MOE, II. köt., továbbá Fekete 20, Lauschmann 19.) — b) Az ezen
