Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
204 Magyar orvostörténeti adattár szobája (hypocaustum) el van hagyatva, meghatározták, hogy a bíró és a szenátorok azt a király eljövetele előtt építtessék meg.“ 1568 márc. 19. a százférfiak végezték: a bíró a fürdő-szobát építtesse meg s fogadjon oda mestert. Decemb. 26. meghatározták: „hogy a szenátorok a gőzfürdőt (sudatorium) minél hamarább építtessék meg s rendeljenek melléje mestert.“ 1571 jan. 20. végezték: „hogy a bíró és tanács a fiirdősnek a város erdejéből adjon 2 forint árú fát, pénzt is adjanak neki kölcsön ha kell, míg elkezdi a fürdőt, azután vegyék meg rajta. De lakjék a fürdőháznál, hogy oltalmazza a pusztulástól.“ (Jakab, II. 184.) 811. 1561. Pestis. — „Az mi kegyelmes urunk (Nádasdy Tamás) jószágán ez ősztül fogván török miatt rablás nem esett, hanem az halál igen el kezdetett vala mind a tartományon, mind itt, mind Topwzka táján, mind Bowich táján . . . Csoda képen haltanak penig, mert némelyre az hideg reá jutott, azután az hőség; ki harmadnapjára, ki másodnapra megholt bele; ki penig az szegezésben (pneumonia? pleuritis? V. ö. MOE, II. 310.). Én nekem is egy szolgám, uram asztalánál, velem vacsoráit, más napjára megbetegült, harmad napjára meghala.“ (Giczi Farkas levele Csány Ákoshoz; Ztenicsnyak, 1561. húsvét után való kedden. 0. L., Nádasdy-levéltárd — Ez év novemberében azt írja Nádasdy Tamás a feleségének Pozsonyból: „Én hála istennek jó egészségben vagyok és tegnap ebédre jöttem meg ide Bécsből. Egyik dögös helyből az másikba. Mert itt is elkezdetött az halál. De bízom az úristenben, hogy megtart az ű jóvoltából; ő szent f'ölsége után én is élni akarok az okossággal és megengedött ő felségéiül (így) orvosságokkal . . . Mikor innéjd levelet visznek, meghintsék előszer eczettel és úgy vigyék föl hozzád és az mely ember viszi, se te előtted, se Ferenc előtt, se azok között kik följárnak hozzád, ne forgolódjék. Az házakat mind az te magadét s mind az ifjakét füstöljék íremmel és fenyővel. Úristen tanétson és megtartson“.1 (Károlyi és Szalay: Nádasdy T. nádor családi levelezése, 69.) — „Értem, hogy kegyelmed országot akar járni és az bécsi dögös eget le akarja magáról rázni. Ha az szándoka kegyelmednek, tahát az bécsi bornak is szagát kegyelmed lerázza, mert nem kevés betegséget hoz az is!“ (Batthyány Ferenc levele Nádasdy Tamáshoz; Németújvárról, 1561 január 11. — 0. L.) 812. 1562. Impotentia kezelése „dühösbogár“-ral (= cantharides): 1. MOE, II. 252. 813. 1562. Joachim mester, lithotomus. — „30. augusti. . . . comparuit M(agister) Joachimus lithotomus ex Posonia (!), qui promisit ... se exhibiturum facultati testimonia sui doctoratus in chirurgia, quae habet a dno Despott ex Transylvania“ (Acta Vindob., IV. 34.). A bécsi fakultás azonban ezt nem fogadja el, hanem a kar előtt leteendő újabb vizsgára utasítja (u. o. 35., 36.). 814. 1562. Kerzius (Kertschius, Kerz) Pál brassói orvos életéhez adatok: Veress, Fontes, I. 68., 71. 815. 1562. Vízvezeték Lőcsén. — A lőcseiek a Durst-völgyből vizet vezetnek a városba. (Hain, I. 109.) Ezen vívezeték további sorsáról lásd u. o. III. 558. „Vízvezeték“ címszó alatt. 816. 1562. Egy orvosasszony, Zemchej Orsolya, levele Nádasdy Tamásnéhoz, melyben egy előbb sérésben, most pedig valami nagy hőségben és torokfájásban szenvedő betegről van szó, kinek benedicta-fűvel 1 Ebben a pestisjárványban maga Nádasdy is elpusztult.
