Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 189' infantum aetas longaevi futuri aevi indicium est“ (ebben tévedett, mert N. F. 48 éves korában meghalt!) „puerorum exulceratae cutes longaevam vitam promittunt; morbida infantum aetas virilem aetatem fortissimam fore indicat.“ (1556. jan. 21; OL.) Egy másik levelében (1557. jan. 10.) arról értesíti a nádort, hogy a kis fiú fogzása következtében igen nyugtalan. Főtt nyúlvelővel (cerebrum leporinum coctum) dörzsölgeti a gyermek foghúsát, mert ezt az összes orvosi írók igen jónak mondják. Mikor a kis fiú kelést kap, kérővel (v. ö. MOE, II. 261.) kezelik. Egy ízben Nádasdy Tamásné azt írja az urának; „Az kegyelmed kis Ferkója könnyebben vagyon tennaptól fogva... Ki azt mongya, hogy himlő, ki azt mongya, hogy az olt var tündér eskedik; de valamelik legyen, míg meg nemesmerhetem én ugyan azonba megyek el, mint ha himlő volna, azaz nem förösz- töm, sem hidegen nem tartom: tudom azt, hogy az olt varnak nem ártok evei, de az himlőnek igen ártanék mind az fördőel s mind az hidegei.“ (OL., Nádasdy lvltr, 1556. Leuka.) 764. 1556. Scabies. — Nádasdy Tamás rühessége („sennyedék“-je; v. ö. MOE, II. 308.) a kanizsai táborban. Therapia: „az lóromgyökeret írósvaj- jal és viasszal főzték egybe“ s azzal kenték, de előbb komló-vízben fürösz- tötték mindennap kétszer. (Nádasdy lev., 15.) A gonosz rüh és fene rüh (= lepra) kifejezésekről 1. MOE, II. 295.) 765. 1557. Városi fürdőház építése Kolozsvárott, továbbá a város csatornázására és a prostitúció szabályozására s ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések: 1. Jakab, II. 113., 114. 765/a. 1556. Fürdők. — Ez év április 13-án a kassai fürdőház is elpusz- túl a várost elhamvasztó nagy tűzvészben. A fürdőházat 24 forinton újra felépítik s négy ablakába 473 üveget vágnak be. 1619. június 13-án ismét leég a fürdő, nemkülönben a német ispotály (hospitale germanorum). [PNG.] 766. 1557. Sérvkötő. — Nádasdy Tamás írja Sárvárról Horváth Márk szigeti kapitánynak: „Az kegyelmed rabjanak, az kihajanak, mondjak valami kötőit, szakadás ellen valót és nyeregbe valót is mondják, hogy vagyon. Kérem kegyelmedet, hogy kgd ahoz képest csináltasson teljességgel ollant, mind (!) az kit az testen, s mind az kit az nyeregben visel. Jól lehet vagyon nekem is jó mind testemre, s mind lovon is járhatok vele, de tán az kihajáé jobb az enyémnél. Ezre igen kérem kgdet, hogy teljességgel ahoz képest csináltassa és ozton (!) küldje nekem kegyelmed.“ (Orsz. levéltár, Nádasdy lvtr., 1557. márc. 22.) — Már más helyen (MOE, I. 83.) is említettem, hogy a nádornak sérve volt. 767. 1557. Olaszok. — Hieronymus ab Augustis olasz orvos gyógyítja Nádasdy Tamás kis fiát (1557 márciusban írt olasz levele az OF-ban, a Nádasdy-levelek közt; a neve aláírása után „ph. c.“= physicus caesareus?) A Szmollénynál (158) említett Hieronymus, ki a nádor feleségét tüdőgyulladása (?) alkalmával gyógyította, az időpont egyezése folytán, kétségkívül szintén ő, bár a csonka aláírása Hieron. Ans... (Tekintve a számtalan olvasási és sajtóhibát, mellyel Szmollény munkájában találkozunk, erre semmit sem lehet adni.) Több adatom nincs róla, legfölebb azt említhetem még, hogy valószínűleg leszármazottja annak a Quiricus de Augustis tortona-i (Piemont) olasz orvosnak, kit Lindenius (928.) említ. — Egy másik olasz sebész, ki Nádasdy Tamást kezelte, Quadrio Jeromos; (erről később lesz még szó.) Egy harmadik, szintén olasz sebész, ki a nádor heresérvével, illetőleg az abból keletkezett szövődményes fisztulákkal bajló-
