Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 57 178. 1348. Pestis. Fekete halál. Zsidóüldözés. Kútmérgezés. — „A fekete halál, a külföldi zsidók üldöző réme, a magyarokat is felingerelte a zsidók ellen: 1348. nyarának végén vagy telén1 a zsidók kiűzettek a magyar királyságból. Kohén József zsidó krónikás közli ez adatot, melyet megerősít a metzi Memor-könyv, hol az ugyanakkor legyilkolt vagy felégetett német, osztrák, cseh, lengyel hitközségek sorában a budai is előfordul.2 Az üldözötteket nemsokára visszafogadják, de a hazatérteket újra zaklatások gyötrik, mire valószínűleg a szomszédos Osztrákország adta meg a jelt. 1359-ben Villach városa Babenbergi Lipót püspök kívánságára nyílt levélben ígéri meg, hogy a zsidókat, „kik nálunk tartózkodtak Villach városában, vagy akik még itt lennének nevezett urunk fennhatósága alatt, megoltalmazzuk és megvédj ük“. A zsidók eme pártfogását üldöztetésük tette szükségessé. Egy év múlva, 1360-ban, ismét a magyar zsidók száműzetésére került a sor. Így tehát rövid időközben kétszer kellett a budai s velük együtt a többi magyar zsidóknak a kiűzés keserűségeit elszenvedni.3 A budai krónika beszéli,4 hogy Nagy Lajos „mint az üdv buzgólkodója a zsidókat a katolikus hitre téríteni és Krisztusnak meg"- nyerni óhajtván, mivel a zsidók hajthatatlan keményfejűsége miatt tervét kivinni nem tudta, az egész Magyarországon levő zsidókat hatalma alól kibocsájtotta és kiűzetésüket megparancsolta“. A kiűzés évében 1360-ban nagy járvány kevesbítette Magyarország lakóit, Budán egymagában tizenhatezer embert ragadott el. Nem lehetetlen, hogy a térítés sikertelenségén kívül ezen kiűzetéshez is hozzájárult az a külföldön általános ráfogás, hogy a ragadós betegségeket a zsidók kútmérgezése okozta. A száműzött zsidók rövid idő múlva megint visszaköltözködtek. A Budára visszatértek kiváltságlevelet nyertek, mely megadta nekik a jogot, hogy zsidó törvényeiket gyakorolhatják, elfogadhatnak, visszatarthatnak, eladhatnak ingóságokat s ingatlanokat, melyek kölcsöneik útján jutottak birtokukba (Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten, 1901., 27.). 179. 1348. Pestis. Flagellánsok. Zsidóüldözés. — „Die Züge der Geissler, die auch bereits in früheren Jahren besonders in Oberitalien aufgestanden waren, nahmen um Michaelis 1348 ihren Ausgang von Steiermark und bald darauf auch von Ungarn. Das Volk sammelte sich zu solchen Zügen, um durch Bussübungen die Abwendung der Pest, deren Verheerungen in den Nachbarländern begonnen hatten, bei Gott zu erwirken. Diese religiöse Bewegung überflutete wie eine Epidemie ganz Deutschland von Osten nach Westen während des Jahres 1349. Sie entartete schliesslich. Die Geissler begingen allerlei Ausschreitungen und schürten die Judenverfolgung, so dass auch ihnen endlich die geistlichen und weltlichen Oberhäupter mit Gewalt entgegentraten und sie unterdrückten“ (Sticker, 72.), — Az európai flagelláns-járványok és zsidóüldözések természetét s rövid történetét 1. Haeser, III., 147., 152., Lersch, 173. és legkimerítőbben Nohl, 239—272. (több érdekes régi képpel). A zsidók ellen már 1348-ban fölmerült a kútmérgezés vádja (melyről Nohl 240. és köv. old. hosszasabban beszél) s kísértett, sőt néplázadásra vezetett még az 1831. évi felsőmagyarországi kolerajárvány alkalmával is (v. ö. MOE I., 303.). 1 Érnek hábóchó, 68; Revue des Études Juives IV, 28. 2 Revue des Études Juives IV, 28. 3 Revue XXII, 236 döntő bizonyíték az Érnek hábóchó megbízhatósága mellett. 4 Cbronicon Budense (Buda, 1838.) 332.
