Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
72 Magyar orvostörténeti adattár 243. 1397. De Amelia Tamás, esztergomi kanonok, artium et medicinae doctor, Kanizsai János esztergomi érsek olasz orvosa. Pray után említi nevét W., IV. 1.; továbbá Béke fi Rémig: A kápt. iskolák tört. Magyarországon, 1910., 339. és Ortvay, III. 249. (az 1413. év alatt). 244. 1397. Gyógyszerész. — Gotfrid budai polgár és gyógyszerész (civis et apathecarius Budensis) felesége Kozma győrvárbeli polgárral a győri káptalan előtt bizonyos győri telek dolgában kiegyezkednek. (Hazai Okmánytár, 1866., III. 255.; Baradlai, I. 57. tévesen utal az Anjoukori Okmánytár, V. 316.-ra!) 245. 1399. és köv. Fürdők és fürdősök Kassán. — Az adatok amellett szólnak, hogy Kassán már a 14. század elején rendes fürdőháznak kellett lennie, mert az 1399. évi jegyzőkönyvben egy új fürdő felállításáról van szó. Ugyanebben az évben említik Gáspár balneatort. Említik ugyancsak a 14. század végén a Békás-fürdőt, mely talán a mai Békazugban, a közép-külvárosban volt. A 15. század elején a Forgách-utcában állott egy fürdőház. 1487-ben a város a fürdőházból 17 forintot vett be. 1473-ban Sykora András balneator polgárjogot nyert. 1556-ból, amikor a Forgách- utcai fürdőház is elpusztult a Kassát elhamvasztó nagy tűzvészben (ámde még abban az évben újra fölépítették), fürdői árszabály is maradt fenn. A fürdős minden egyes fürdő személytől két dénárt vehetett. Az asszony, aki vizet hordott s a fejmosást végezte, kapott fél dénárt. Aki a ruhákat őrizte, annak is fél dénár járt. A hajnyíró legénynek ki-ki tetszése szerént fizetett. A fürdőházért Pál fürdős 1558-ban hat forint évi bért fizetett. A fürdőház fölépítése következő összegekbe került: az ács kapott 23 forintot, az üvegesnek 4 ablakért, melybe 473 üveget tett be, fizettek 4 frt 73 dénárt. Megjegyzendő, hogy már 1553-ban javították e fürdőházat s fizettek 6 forintot. 1698-ban ismét megújították. — A Bankó-\al, mely Kassa város régi krónikása, Tutkó szerint onnan nyerte nevét, hogy egy Bankó nevű koldus szemét az ott levő forrás vize meggyógyította, mint fürdőintézettel szintén találkozunk már a 17. század elején, nevezetesen 1612-ben. Ezentúl többször említik. Tudjuk róla, hogy kádfürdő volt. Egy 1703. évi statutum 19. pontja elrendeli, hogy a Bankón „valami házikók építtessenek, ahol magokat a fürdő személyek esőnek idején megvonhassák“. (PNG.) 1705-ben Pintér József fürdésnek 10 tallér évi bérért adja ki a város a Bankót, mely a megelőző évbeli ostromkor szintén elpusztult s a városnak akkor nem volt módjában fölépíteni. 1766-ban elrendelik, hogy jó muzsika legyen ott a vendéglőben, mert ez oda vonzza a népet (per quam populus eorsum magis attrahi solet). A 18. században már fürdőszabályzatot hoztak, melynek értelmében a fürdőszobák megszámozandók, a fürdős írja fel a folyosón levő fekete táblára a fürdőbe lépés idejét; az egy órai fürdés ára 9 kr., mit azzal okol meg a tanács, hogy a természetes hévvizekben is 12 krajcárt fizetnek, a Bankón pedig a vizet föl kell melegíteni. (Abaúj, 223.; PNG.). 246. 1399. Zsigmond király megerősíti a pécsváradi ispotálynak Róbert Károlytól (1329.) származó privilégiumát és megbővítését. (Linzb., I. 110. jegyzet.) 247. 1399. Esztergomi iskola. Magistri in medicina. — IX. Bonifác abban a bullájában, melyben az esztergomi szegény tanulók collegiuma számára tett alapítványt, jóváhagyja, többek közt a következőket rendeli: „Exhibita siquidem nobis nuper pro parte dilecti filii Johannis Marci, canonici ecclesie Strigoniensis et archidiaconi Borsiensis in eadem ecclesia,
