Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 73 petitio continebat, quod ......... ad exaltationem fidei orthodoxe........ quoddam Collegium pauperum scolarium (Strigonii)........... fundavit, illudque d e bonis et certis annuis redditibus ad eum ratione persone spectantibus .........pro sustentatione eorumdem scolarium dotavit........... et quod........• f uturis temporibus quotiescumque canonicatus et prebende dicte ecclesie ac archidiaconatus Borsiensis........... per cessum vel decessum seu quamv is aliam dimissionem casus vacationis ingruerit, antiquior pro tempore ex dicto Collegio in theologia, medicina, vel artibus Magister aut iuris civilis vel canonici Doctor aut in aliqua facultatum earumdem potiorem gradum habens in eisdem canonicatu et prebenda ac archidiaconatu succedere et eidem collegio preesse debeat.“ (Vatikáni magyar okirattár, I. sorozat, IV. kötet, 119.) Az esztergomi iskoláról 1. még MOE. I. 3. és Béke fi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon, 93., 94., 396., 398., 400., 412., 446. 248. 1399. Kórházak. — Lederer Miklós és felesége a soproni kórháznál reggeli misére alapítványt tesznek (öt bécsi denár-fontot). Lásd Vitéz Házi Jenő: Sopron szab. kir. város története (1921.), I. (1.) 256. 249. (14. század.) A magyarok kedvenc ételei a középkorban. — A magyar nép a középkorban szívesen zarándokolt Marburgba, magyar szt. Erzsébet sírjához, Kölnbe és Aachenbe, (hol Nagy Lajos egy magyar kápolnát építtetett Nagy Károly templomához). A nagy búcsújárásokat minden hetedik évben megismételték s volt eset, hogy 5000 ember vett részt azokon. A németek szívesen fogadták és megvendégelték őket. Egy ízben Aachen városa a magyarok kedvenc ételeit: zsemlyét, sört és borsos szalonnát szolgáltat föl nekik. (Magyar Gazdaságtört. Szemle, 1900., 233.) 250. (14. század.) Ispotályok. Kórházak. — Lásd Schwarz Ignác: Beiträge zur Geschichte der Medizin in Ungarn (az Ungarisches Revue, 1890. évi folyamában). Kórházaink az Árpádok alatt. Továbbá Fr. Müller: Geschichte der siebenbürger Hospitäler bis 1625. (Programm des evangelischen Gymnasiums zu Schässburg. Wien, 1856.) 251. (14. század.) Fürdők és kórházak. — Már a 14. század legelején, 1309-ben, olvashatunk Pozsony gőzfürdőjéről s ezzel kapcsolatban a szt. Antal-rend ispotályáról. (Schwarz Ignác, Száz., 1891., 286.) Elsőrangú gyógyforrás volt a nagymihályi nemzetség Tiba birtokán, melyből Vásáros Tiba lett, s a szláv hatás alatt a név Szobráncra változott, ugyanis szobranja tótul a. m. sokadalom. Itt van első nyoma a híres szobránci fürdőnek. (Sztáray-család oklevéltára, I. 112.) A mai Félix-fürdőnek, mint melegvízforrásnak nyomait Váraddal kapcsolatban ismerhetjük fel. (Fejér: Cod. Dipl., VIII/4. 517.) A szerzetesrendek házai, a kórházak többnyire fel voltak szerelve fürdőkkel. A határjárások alkalmával csatornákkal, vízvezetékekkel találkozunk, (Sztáray, I. 123.) Kórházak valószínűleg, ha egyenes adatunk nincs is rá, de bizonyára voltak ott, ahol az ispotályosok laktak. Okleveles adat bizonyítja létezésüket Esztergomban, Besztercebányán (Fejér: Cod. Dipl., VIII/1. 140.), Pozsonyban, ahol a város és a szt. Antal-fráterek között vita támadt, hogy melyiküké a kórház gondozásának terhe? A lelki gondozás a frátereké, a testi a városé. A kórház el van látva fürdővel, kamrával, a felügyelő fráter lakásával. (U. o. VIII/7. 79.) A kolozsvári szt. Erzsébet-kórház alapítása már Nagy Lajos uralkodása idejére esik. Zim- mermann: Urkundenbuch, 11., 243. (Buday, 189.) 252. (14. század. Nagy Lajos uralkodása idejéből.) Erőszakos nemi közösülés. — C. és E. (közelebbről meg nem nevezett) polgárok, számos
