Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 71 1667-ben Tokajban balt meg-. A várostól sógora: Spitzel Zackariás kéri a hagyatékát; hasonlóan ír Regensburg- városa is ebben az ügyben.1 A városi patika provisora Krautwurst Keresztély volt. 1673-ból megvan a gyógyszertár leltára. Ez évben (K. halála után) Schönleben Zsig- mondnak adták át a városi gyógyszertárat, ki valószínűleg a hasonnevű eperjesi orvos fia volt. 1676-ba a város pörbe fogja Beer Theodolphus gyógyszerészt, mert rossz gyógyszereket árul és száz tallérral bünteti; ugyanezzel a bírsággal sújtja Késik Károly gyógyszerészt, ki a város rendelete ellenére a gyermekeknek rendelt orvosságokat nem jól készítette el. 1690-től 1697 végéig Sehr öfter (Schröder) János Hartmann volt a városi patika bérlője. 1699 augusztus 22-én Bécsből ír Sacher Tamás Kassa városához, hogy Schrötter János 755 írttal már két éve adós patikaszerekért. Kéri, hogy a tanács hajtsa be. Ugyanezen évben Schrötter három évre ismét kiveszi a patikát. 500 rhénusi frtot fizet évente, továbbá a városi orvosnak 100 frtot a felügyeletért s a jó barátságért és 20 frt ára gyógyszert a városnak. Ha a bérlet megszűnte után nagy anyagkészlet maradna, azt a város átveszi, úgyszintén az adósokat is s azt behajtja tőlük. ígéri, hogy mindent megtesz, hogy a városi patikától az emberek ne pártoljanak el; jó tanulókat, segédeket és jó szereket fog tartani s a taksát is betartja. 1701 június 8-án végrendeletet készít. A franciskánusoknál temessék el, ezért 150 frtot hagy nekik, melynek ellenében még 50 misét is kell mondani. Az ispotályra 50 rhénusi frtot, Kristóf nevű tanulójának egy gyászöltözetet hagy s ha kitanult, egy másik öltözetet vagy 50 frtot. Kéri, hogy a patikát felesége kezén hagyják meg. 1702-ben, halála után Leide Urbán prágai gyógyszerkereskedő, a számlák kiegyenlítéséért kér 610 frtot, még 1700 szeptember 15-én a Schrötter által kiállított kötelezvény szerint. A városi tanács válaszol Prágába, hogy Schrötter után készpénz nem maradt, csak 5000 frt áru s ebből fogják Leidét kielégíteni. (Pogrányi Nagy Géza adatai.) 241. 1394. János (Johannes medicus), Stibor vajda orvosa. (D., 146.) 242. 1395. Olaszok. Santa Sofia. — Armannis mantuai követ írja, hogy Zsigmond magyar király orvosától, de Sancta Sophia Vilmostól megtudta, hogy a király Csehországba készül, fejedelmi találkozásra. (Óváry, I. 60.) Ezen S. S. Vilmos (Guglielmo) apját, S. S. Marsiliot („grande da Carrara“), egy 1400. május 10-én kelt páduai okirat szintén úgy említi, mint a magyar király orvosát (serenissimi regis Ungarie medicus). L. Pór: Száz., 1897., 794. és Veress: Fontes, I. 5. A Santa Sofia-család nevezetes páduai orvos-dinasztia volt. Egyikük, Galeazzo de S. S., egyideig a bécsi egyetem híres tanára (1. róla bővebben Sudhoff: Arch., VI. 1913., 357.), ki ott az első boncolást végezte. (V. ö. Castiglioni, Neuberger-Festschrift, 1928., 66—78. 5 képpel.) A Santa (Sancta) Sophia-család bővebb történetét lásd De Renzi: Storia della medicina, II. 389., Cia sea, 309., Hirsch, V. 175. 242/a. 1396. Mihály orvos (Michael medicus) neve szerepel a kassai levéltár „Iudiciaria“ (1394—1404.) könyvében a 25. lapon. (PNG.) 1 Ez valószínűleg ugyanaz a Lespiller (Lespiihler, Lospiller) János Kristóf volt, kit az Acta Vindob. V. 338. stb. szerint már 1646-ban lecsuktak, mert Bécsben, gyógyszerészgyakornok létére, szabadon kuruzsolta a betegeket. Az, hogy „medicinae practicus“-nak nevezi őt sógora, Spitzel Zakariás, abban a levélben, melyet hagyatéka ügyében (PNG utalása szerint) Kassa város tanácsához intézett, nem pedig „medicinae doctor“-nak, szintén azt bizonyítja, hogy nem volt orvosi diplomája. Az előbbi körmönfont kifejezés nem felel meg a mai „gyakorló orvos“-nak, mint ahogy azt Baradlai (303) véli. (M. K. Gy.)
