Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
474 Magyar orvostörténeti adattár tanács milyen bevásárlásokat tett egy fejedelmi ünnep alkalmával; nehány pontja így hangzik: egy cipó ............................1 dénár egy véka muskotálykörte 28 dénár „ kenyér..................4 „ „ öreg dinnye .... 29 „ » tyúk......................4 „ „ juh.........................50 „ , . lat cukor1.............4 „ ., saru ................................28 „ kappan.................7 „ „ szekér fa...........65 » lúd..........................8 „ „ „ széna ... 65 „ „ öreg retek...........11 „ „ tavalyi tinó 2 forint — „ „ malac....................11 „ „ köböl búza 2 „ 10 „ „ tál őszi barack ... 12 „ „5 mázsás ökör 5 „ — „ „ cseber sós káposzta . 12 „ Ezek az élelmiszerárak majdnem egy évszázadon át — kisebb ingadozásokkal — megmaradtak, de azonnal felszökkentek, amint a nemzeti fejedelmek után a Habsburg-uralom beköszöntött. Cserei összehasonlító árjegyzéke szerint: a fejedelmek korában: ellenben 1698-ban: egy jó paripa...................25 mft —dénár, 100 magyari forint— dénár , , pár ökör...................12 „ — „ 90 „ „ — „ „ borjastehén .... 3 „ — ,, 25 „ „ — „ „ borjú..........................1 „ — „ 6 „ „ — „ „ tyúk ..............................— „ 3 „ — „ „ 45 „ , , liba . ..............................— „ 5 „ — „ „ 48 „ „ köböl búza...............— „ 48 „ 6 „ „ — „ M font hús...................— „ 1 „ — „ „ 6 „ „ pár férfi csizma. . . 1 „ 40 „ 3 „ „ — „ „ pár asszony csizma . 1 „ — „ 2 „ „ — „ „ konc papír...............— „ 18 „ — „ „ 48 „ A házi emlősök mellett nagy keletben voltak a négylábú és szárnya» vadak, melyeket az 1642-iki árszabás következőleg szabályozott: egy nagy őz.......................32 pénz egy páva ................................60 pénz „ nyúl.............................10 „ „ pulyka..........................50 „ , , fogolymadár .... 8 „ „ vadlúd..........................15 „ , , császármadár .... 10 „ „ vadréce ...........................10 *, „ faji tyúk...................15 „ „ pár galamb ..... 6 „ „ túzok ...............................60 „ „ pár apró madár ... 1 „ E zen árviszonyokat ismerve, könnyű megértenünk, hogy őseink miért éltek s táplálkoztak olyan jól a tejjel-mézzel folyó, olcsó Kánaánban... A magyar ember a fűszert eleitől fogva igen szerette. Már Mátyás koráról följegyezték (Schwandtner, II. 269.), hogy a sáfrány, gyömbér, fahéj, bors stb. nagyban szerepelt. A paprikával, melyet régebben török borsnak, kerti borsnak, pogány borsnak is neveztek, aránylag nagyon későn ismerkedtek meg őseink s innen van, hogy fennmaradt fűvész- könyveink közül (egészen Csapóig) egyik sem említi. A 18. század közepén már széltében használatos fűszere volt a magyar köznépnek, de mindig csak paprika, sohasem törökbors néven; Tóth Béla (Magyar ritkaságok, 1907., 207.) szerint ez azt bizonyítja, hogy mi a paprikát sem egyenesen a töröktől, sem a nyugattól, hanem a délszlávoktól (bolgároktól, rácoktól) kaptuk, mert a paprika szó gyökere a szláv pepr, mely azonos a görög peperi s a latin piper (bors) szóval; ebből lett azután kicsinyítő képzővel 1 Ezen a 4 dénáron egy szekér szalmát lehetett akkor venni!
