Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
884 Magyar orvostörténeti adattár TV., I. 173. Az utóbbi, mint Rayger Károly említi, Batthyány orvosa volt (1. Abhangdlgn d. röm.-kais. Akad., VIII. 87.). V. ö. MOE. 1398. 1660. Spindler Pál, a híres pozsonyi orvos, Szentjánosra utazik, Révay Kata Szidónia gyermekének gyógyítására s magával viszi a kenéshez szükséges íreket és flastromokat is, hogy ezekkel a beteg gyermek kemény tüdejét és lépét „meglágyítsa“ (T. T., 1889., 154., 156., 170; a legutóbbi helyen említett „dogtor Bayer“ helyett dr. Rayger olvasandó). Spindlernek igen kiterjedt gyakorlata volt az előkelő magyar körökben s kétségtelen, hogy levéltárainkból még nem egy reá vonatkozó adat fog előkerülni; amit róla ezidőszerint tudunk, az nem sokkal több, mint ami Weszprémi, I. 173. alatt olvasható. Hogy milyen előkelő gyakorlata volt, arról számtalan helyen olvashatunk Rayger Károlynak „Observationum medicinalium centuria“ stb. c. munkájában, mely általában a pozsony- vidéki praxis természetéről igen sok becses felvilágosítást nyújt. Spindler nevét leginkább fenntartotta az állítólag tőle származó Pulvis Pannonicus ruber (v. ö. MOE, I. 100.), mely mindenféle drágakövek (smaragd, rubin, igazgyöngy, zafír, elefántosont stb.) keveréke volt s mint morbus Hunga- ricus, pestis, himlő és kanyaró elleni gyógyszer vagy kétszáz éven át tartotta magát, (Jourdan, I. 143. szerint még 1798-ban is hivatalos volt a württembergi gyógyszerkönyvben. U. i. olvasható a készítésmódja és összetétele is. TJjabb időkben a drágaköveket, gyöngyöt és aranyat elhagyták belőle s az ilyen porkeveréket aztán Pulvis Pannonicus ruber incompletus s. minus pretiosus néven tartották a gyógyszertárakban.) Sokkal olcsóbb, de azért még mindig elég drága volt a Ptdvis Pannonicus Scretae (terra sigillata, lap. smaragdi, rad. torment, r. fraxinellae, unicornu, rasura eboris, opium, kámfor stb., v. ö. Jungken: Corpus pharmac.-chym.- med. univ., Francof., 1732., 819. Ugyanitt a Pulv. Pannon, ruber vagy rubeus-nak, ennek a „medicamentum plane regium“-nak, más recipéi is megtalálhatók, nemkülönben a hajdan szintén híres Pulvis rubeus Caesaris (Ferdinandi) contra pestem rendelése, mely a sok növényi alkatrészen kívül terjéket és mithridatiumot is tartalmazott s Jungken megjegyzése szerint „hic (t. i. pulvis) an. Christi 1572, quo pestis invaluit, apud nos frequentissime fuit adhibitus, et D(octori) Achilli Gassero nostro p(iae) m(emoriae) familiaris.“ Volt egy Pidvis griseus Caesaris contra pestem is (u. o. 820.). Lásd még Lémery pharmacopoeájában „La poudre dite de l’empereur Ferdinand“ és „La poudre pannonique“.) A fentebbi elnevezésben előforduló „Screta“ alatt schrotnaui és zavorzizi Skreta Henrik schaffhauseni orvos értendő, ki 1685-ben igen terjedelmes és alapos könyvet írt a morbus Hungaricusról (lásd Győry Tibor: Morbus Hung., j 1901.. 76.) A Pulvis Pannonicus ruber („Ungarisch-Pulver“) hivatalos volt az 1727. évi regensburgi gyógyszerkönyvben (Dispensatorium pharmaceuticum Batisbonense) is, melynek 81. oldalán a szer készítésének részletes leírása is adva van. Az ugyanezen évben kiadott regensburgi taxa (Pretium medicamentorum simplicium et compositorum) szerint egy köntingnek (quintlein) 15 krajcár volt az ára. E dispensatorium 14. old. olvasható az Aqua reginae Hungáriáé („Ungarisch-W asser“) készítésének részletes leírása is; ennek egy unciája a taxa (pag. 4.) szerint 8 krajcárba került. — I. G. H. Kramer munkájában: Medicina castrensis (Bécs, 1739.) a tábori patikaládákba teendő szerek sorában (u. o. 9. old., „Pharmacopo- lium castrense portatile oder Medicamenten womit ein Feld- oder Regiments-Kasten zulänglich soll gefüllet werden“) szintén előfordul a Pulvis Pannonicus ruber, melyből 3 unciát kellett készletben tartani s ennek ára
