Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
380 Magyar orvostörténeti adattár 1388. 1659. A pozsonyi borbély sebészek céhbizottságának iratai a Nemzeti Múzeumban. (V. ö. Szádeczky, II. 298.) 1389. 1659. Listi László gróf, a neves költő, mérgezési kísérleteiről 1. Századok, 1886., 52., 122. (Egy Konrád Ulrik nevű borbélynak 100 tallért Ígért, bogy mérgezze meg a kiszemelteket, a borbély azonban, kinek vallomása megvan az országos levéltárban, elárulta.) Ugyanerről és az (úgy látszik, nem épelméjű) Listi L. állítólagos szodomitáságáról, egyéb perverzitásairól s ezek miatti bűnhődéséről lásd Komáromy András értekezését (Száz., 1886., 49. és köv., 122.), továbbá Irodalomtört. Közlemények, II. 93. 1390. 1659. Kézirat. — Hupfser János boroszlói származású sebész vény gyűjteménye a pozsonyi evang. egyházközség levéltárában. (Lásd Vámossy, 85.) 1391. 1660. Pestis (Erdélyben). — „Egynéhány esztendeig rablá, égeté a török a szegény országot. Elérkezék a pestis is az éhséggel együtt; 1660-ik esztendőben százezer embernél több hala, vészé s juta rabságra. Mint a tűzből kiragadtatott üszög, úgy maradának, akik megmaradhatának.“ (Cserei Mihály: T. T., 1906. 548. — Az ezévi nagyszebeni pestisről 1. Sigerus, II. 89. — A Brassóban és Bárcaságban elhaltak névsora: Quellen, V. 23., 110., 617. Magában Brassóban 1436 halott (u. o. IV. 57., 88., 257.) — A brassói tanács elrendeli, hogy a fertőzött házak lakói két hétig otthon tartózkodjanak, hogy a gyógyszerész állandóan az üzletében legyen s olcsó és jó gyógyszereket szolgáltasson ki a betegeknek stb. (u. o. VI. 225.) — Graf fiús János nagyszebeni ev. lelkész írja „Siebenbürgische Ruin“ c. munkájában az 1660. évi erdélyi pestisről: „Als der Feind Georgius Rakotzi vor der Stadt lag, sind trefflich viel Leute an der Hagymásch- Krankheit gestorben in der Stadt (Nagyszebenben), wie oben vermeldet ist, und hat angefangen im Jahr 1660 im Monath Februario, und den gantzen Winter durch nicht viel nachgelassen, auch im Frühling, wie auch im Sommer immer zugewehret, wiewohl nachdem die Stadt ist befreiet worden, nicht so sehr gestorben, als wie da die Stadt zugethan gewesen. Als die Hagymásch, oder ungerische Krankheit ein wenig nachgelassen, hat allgemach die Pest angefangen zu grassieren, und fast im gantzen Lande regieret, bevorauss zu Cronen,1 daher sie auch in die Herrmanstadt kommen. Im Monath August, und September sind trefflich viel Leut in der Herrmanstadt gestorben, dass man nicht genug hat können begraben, es ist die Stadt fast lehr gewesen von Menschen, auch die Leichenträger sind alle gestorben, und haben sich viel von Bürger darzu brauchen lassen, welche die Gräber gemacht, und die Leut getragen, bis sie auch allgemach gestorben, dass man endlich die Leichen schir nicht hat alle begraben können, und sind viele unbegraben stehen blieben bis an den 3, und 4 Tag. Es sind auch Leut von Saltzburg in die Stadt kommen, welche sich vor Leichen1 Brassó 73. Zeber János Jakab ínemesi címere. (Siebmaelier után.)
