Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
22 Magyar orvostörténeti adattár nevű sebesült bajvívót ilyen módon mérgeztetett meg. I. Grimoald lombárd királyt is állítólag úgy ölték meg az orvosai 667-ben, hogy a sebére mérges szereket raktak (valószínűleg inkább sebfertőzés történt, mint más efféle állítólagos mérgezések alkalmával). 1493-ban Antoine de Neufchátel touli püspököt, az egykorúak szerint, egy Baillard nevű borbélysebész gyilkolta meg hasonlóképpen. 1503-ban III. Pius pápát gyilkolták meg úgy, hogy állítólag méregtartalmú tapaszokat helyeztek a 72 éves aggastyán alszárfekélyére (ez sem valószínű!). 1517-ben X. Leó pápát akarták aképpen megmérgezni, hogy a vercelli-beli Baptista nevű sebészt fölbérelték: helyezzen mérgezett tépést a szentatya végbélsipolyába; erre azonban, az utóbbi gyanakodása miatt, nem került sor. II. Marcellus pápát, ki 1555-ben, 21 nappal megválasztása után, hirtelen meghalt, állítólag orvosa mérgezte meg úgy, hogy sebére, melyet lóról való esés folytán szerzett, mérget rakott stb. 30. 1169. Fürdők? — A szentjobbi apátság jogait helybenhagyó okmányban (III. István) azt olvassuk, hogy „praefatus praepositus (Boles- laus) registravit... domos duas abluentium“, amit Schwarz (285.) „fürdőszobákéra magyaráz; ellenben Bartal ruhamosók házának fordítja. Az utóbbi látszik helyesebbnek. 31. 1173. Mérgezések. — III. István magyar királyt Comnen Manuel görög császár állítólag megmérgezteti. 32. 1181. Fürdők. — a) III. Béla a varasdi fürdőt a zágrábi káptalan birtokába juttatja. (Margalits II. 570., 659., hol Tkalcsicsnak a fürdő történetét tárgyaló értekezése is ismertetve van.) A fürdő régi latin neve: Aqua Jassorum. — b) „Haioude cum filiis parent curiam, calefaciant stu- bam“ (Fejér, Cod. II. 199.). 33. 1186. Fürdők. Olthévíz (vagy régebben Hévíz) Nagyküküllőmegyé- ben, némelyek szerint az Aquae vivae nevű római kolónia helyén fekszik. Orbán (I. 195.) szerint sem ezt, sem azt nem lehet határozottan állítani, hogy a hospitaláriusoknak Calida Aquán levő Szt. Háromság-kolostora, melyet 1186-ban III. Orbán pápa egyik bullája említ, itt lett volna, bár egy 1298-ból való okmány (Fejér: Cod., VI., 2. k. 79. old.) ezt látszik támogatni. (Ez okmánnyal III. Endre az ottani kereszteseket Lcruciferi Scti Trinitatis de Calidis Aquis] küldi ki egy birtok bejárására.) 1312-ben Calida Aqua néven mint Pogaras városához tartozó község említtetik. Gróf Bethlen Katának (v. ö. MOE I. 36., 73., 84. és Orbán i. m. 196.) kastélya volt itten s itt lakott és dolgozott az ő udvari papja, Bőd Péter, a régi magyar irodalomnak egyik termékeny munkása. A fürdő környékén előforduló római emlékekről (többek közt egy Aesculap és Hygea nevét viselőről) 1. Orbán, u. o. 34. 1187. Budai hévvizek. Császárfürdő. — „Ecclesia Sanctae Trinitatis de Aqua Calida“ (a budai hévvízi egyház). Említve III. Orbán pápa bullájában az esztergomi szt. János-rendi lovagok számára. (Árp. VI. 168. stb.) Ugyanerről egy adat 1212-ből: Linzb. I. 31.; továbbá Gotfridus de Aqua Calida (1235-ből; Árp. II. 28.), ami megfelel a mai Hévízi személynévnek. Teku de Aquis Calidis (1276-ból, u. o. IX. 146.) Palatia in Calidis Aquis existencia, cum mansionibus pertinentibus ad ipsa (1289-ből, u. o. XII. 471., 495.). L. még Kovács N. névmutatójában az Árp.-hoz „Calidae Aquae“ címszó alatt! 35. 1189. és köv. Ispotályok Pozsonyban. — A szt. Lászlóról nevezett pozsonyi ispotály sorsáról a 12. és 13. században keveset tudunk, de bizonyos, hogy 1189-ben már áldásosán működött. A tatárok 1241-ben felégették. A szt. Antal-testvérek pozsonyi betegápoló intézete bizonyos értelemben már 1309-ben a város tulajdonába ment át. 1391-ben két pozsonyi polgár,
