Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

334 Magyar orvostörténeti adattár 1204. 1623. Pöstyén. — Gróf Thurzó Szaniszló időzése Pöstyénfürdőn, honnan a korponaiakhoz ír: Győri történ, és rég. füzetek, II. 83. 1204/a. 1623. Sörengedély a betegeknek. — „Nagy panaszkodva jelen­tette az nemes község, hogy városukban sok beteges emberek vannak. Azért az betegek számára személyválogatás nélkül egy-egy átalag sört bebocsátasson bíró uram. Az mézsört is szabadon adhassák az betegeknek az hová kívánják.“ (Kassa város jegyzőkönyveiben, 1623. aug. 5. — P. N. G.) 1204/b. 1624. Ackermann (Agricola) Jakab dr. kassai fizikus részére a boroszlói (?) egyetem bizonyítványt állít ki (1624. május 4.) arról, hogy az egyetem anyakönyvébe be van vezetve, tehát joga van mindahhoz, mit az egyetemi szabadság megenged. 1627. nov. 28-án Helmer Pál ír hozzá levelet Strassburgból valami adósság ügyében; 1631. május 22-én Becker Márton ír neki Boroszlóból ékszerekről, szintúgy 1630. febr. 25-én a Jacob von Hoff- féle örökség dolgában. Traganer Ferencné (1630-ban kelt végrendeleté­ben) egy gyémántos gyűrűt hagy Ackermann doktornak. (P. N. G.) 1205. 1624. Scultetus (= Schultz, német) Bethlen Gábor udvari orvosa, ki állítólag B. G. feleségével, Brandenburgi Katalinnal bizalmas viszonyt folytatott s állítólag Csáky István megölette. A fejedelem gyakran adott neki politikai megbízásokat. Veszekedése Ribericus (Ribeira) zsidó orvos­sal B. G. utolsó betegsége alkalmával: Rumy, Monum. Hungar., II. 63., 134., 145.; Weszpr., I. 162.; Deák Farkas: Csáky István, 32., 65. Hogy keresztneve Weichard volt, bizonyítja Bethlen Gábor egyik levele, melyből az is kitűnik, hogy már 1624. márciusában rendes udvari orvosa (aulae nostrae medicus ordinarius) volt a fejedelemnek. (T. T., 1886., 444.) Egy helyen (3630.) ő maga Weichard Schulitz von Schulitzaw-nak írja magát. (U. o. 1896., 476.; ugyanezen évfolyamban több helyen is említés van róla, mindig Schulitz-nak írva; u. o. 466., 479. A 476. oldalon van közölve titkos taná­csosi esküje.) Scultety-nak is nevezték (u. o. 82., 653.), sőt egy helyen (666.) ő maga is így írja alá magát. Az első szótól az utolsóig (,,Rietius“-ig) tel­jesen alaptalan mindaz, amit G. Z. Petrescu az ő ruménnyelvü értekezésé­ben, melyet Bologa ismertet a Mitteilungen 1930. évi 136. számában (132. old.), Schulzról, erről a teljesen tisztázott „rätselhafte Persönlichkeit“-ról mond. Igazán kár hogy keleti szomszédjaink oly kevéssé ismerik a magyar történelmi irodalmat, (kivéve természetesen Weszprémit). — Schulizról I. Rákóczinak 1630. dec. 19-én feleségéhez írt levelében is szó van, még pedig olyan értelemben, hogy jól értette a mesterségét. {Érd. Orsz. Emi., X. 500.) Schultz dr. albuma, tele igen szép akvarellfestményekkel, melyek az ő idejében élt nevezetes férfiak (Berzeviczy András, Thurn Mátyás, Alvinczy Péter stb.) arcképeit és családi címereit tüntetik fel, megvan (vágj’ meg­volt) a Selmecbányán lakó Fricz-család birtokában. 1869-ben a Magjai’ Történelmi Társulat kiküldött bizottsága (Thaly Kálmán, Fraknói, Haán stb.) e „becses műemlék“ megszerzését ajánlotta. (V. ö. Száz., 1869., 619.) 1206. 1624. Boncolás.— Bethlen Gábor meghagyja Lőcse város taná­csának, hogy az elhunyt brandenburgi őrgróf holttestét „more principibus consveto“ fel kell boncoltatni, minek eszközlésére udvari orvosát, Scultetus Weichardot fogja hozzájuk küldeni. (A levél utóiratában megjegyzi a feje­delem, hogy Scultetus (= Schultz) dr. nem mehet, ennélfogva a lőcsei orvo­sok végezzék a boncolást s a hulla belső szerveinek állapotáról pontos leírást küldjenek neki.) T. T., 1886., 444. — A hulla bebalzsamozásához stb. való illatos anyagokat és fáklyákat (v. ö. MOE, II. 77.) Kalchbrier Sámuel lőcsei gyógyszerész szállította elég borsos áron: 65 forinton. (Baradlai, I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom