Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
334 Magyar orvostörténeti adattár 1204. 1623. Pöstyén. — Gróf Thurzó Szaniszló időzése Pöstyénfürdőn, honnan a korponaiakhoz ír: Győri történ, és rég. füzetek, II. 83. 1204/a. 1623. Sörengedély a betegeknek. — „Nagy panaszkodva jelentette az nemes község, hogy városukban sok beteges emberek vannak. Azért az betegek számára személyválogatás nélkül egy-egy átalag sört bebocsátasson bíró uram. Az mézsört is szabadon adhassák az betegeknek az hová kívánják.“ (Kassa város jegyzőkönyveiben, 1623. aug. 5. — P. N. G.) 1204/b. 1624. Ackermann (Agricola) Jakab dr. kassai fizikus részére a boroszlói (?) egyetem bizonyítványt állít ki (1624. május 4.) arról, hogy az egyetem anyakönyvébe be van vezetve, tehát joga van mindahhoz, mit az egyetemi szabadság megenged. 1627. nov. 28-án Helmer Pál ír hozzá levelet Strassburgból valami adósság ügyében; 1631. május 22-én Becker Márton ír neki Boroszlóból ékszerekről, szintúgy 1630. febr. 25-én a Jacob von Hoff- féle örökség dolgában. Traganer Ferencné (1630-ban kelt végrendeletében) egy gyémántos gyűrűt hagy Ackermann doktornak. (P. N. G.) 1205. 1624. Scultetus (= Schultz, német) Bethlen Gábor udvari orvosa, ki állítólag B. G. feleségével, Brandenburgi Katalinnal bizalmas viszonyt folytatott s állítólag Csáky István megölette. A fejedelem gyakran adott neki politikai megbízásokat. Veszekedése Ribericus (Ribeira) zsidó orvossal B. G. utolsó betegsége alkalmával: Rumy, Monum. Hungar., II. 63., 134., 145.; Weszpr., I. 162.; Deák Farkas: Csáky István, 32., 65. Hogy keresztneve Weichard volt, bizonyítja Bethlen Gábor egyik levele, melyből az is kitűnik, hogy már 1624. márciusában rendes udvari orvosa (aulae nostrae medicus ordinarius) volt a fejedelemnek. (T. T., 1886., 444.) Egy helyen (3630.) ő maga Weichard Schulitz von Schulitzaw-nak írja magát. (U. o. 1896., 476.; ugyanezen évfolyamban több helyen is említés van róla, mindig Schulitz-nak írva; u. o. 466., 479. A 476. oldalon van közölve titkos tanácsosi esküje.) Scultety-nak is nevezték (u. o. 82., 653.), sőt egy helyen (666.) ő maga is így írja alá magát. Az első szótól az utolsóig (,,Rietius“-ig) teljesen alaptalan mindaz, amit G. Z. Petrescu az ő ruménnyelvü értekezésében, melyet Bologa ismertet a Mitteilungen 1930. évi 136. számában (132. old.), Schulzról, erről a teljesen tisztázott „rätselhafte Persönlichkeit“-ról mond. Igazán kár hogy keleti szomszédjaink oly kevéssé ismerik a magyar történelmi irodalmat, (kivéve természetesen Weszprémit). — Schulizról I. Rákóczinak 1630. dec. 19-én feleségéhez írt levelében is szó van, még pedig olyan értelemben, hogy jól értette a mesterségét. {Érd. Orsz. Emi., X. 500.) Schultz dr. albuma, tele igen szép akvarellfestményekkel, melyek az ő idejében élt nevezetes férfiak (Berzeviczy András, Thurn Mátyás, Alvinczy Péter stb.) arcképeit és családi címereit tüntetik fel, megvan (vágj’ megvolt) a Selmecbányán lakó Fricz-család birtokában. 1869-ben a Magjai’ Történelmi Társulat kiküldött bizottsága (Thaly Kálmán, Fraknói, Haán stb.) e „becses műemlék“ megszerzését ajánlotta. (V. ö. Száz., 1869., 619.) 1206. 1624. Boncolás.— Bethlen Gábor meghagyja Lőcse város tanácsának, hogy az elhunyt brandenburgi őrgróf holttestét „more principibus consveto“ fel kell boncoltatni, minek eszközlésére udvari orvosát, Scultetus Weichardot fogja hozzájuk küldeni. (A levél utóiratában megjegyzi a fejedelem, hogy Scultetus (= Schultz) dr. nem mehet, ennélfogva a lőcsei orvosok végezzék a boncolást s a hulla belső szerveinek állapotáról pontos leírást küldjenek neki.) T. T., 1886., 444. — A hulla bebalzsamozásához stb. való illatos anyagokat és fáklyákat (v. ö. MOE, II. 77.) Kalchbrier Sámuel lőcsei gyógyszerész szállította elég borsos áron: 65 forinton. (Baradlai, I.
