Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 323 orvosságát mellékelve küldi s hogy azt a Pyselius nevű doktort, kit diósért, ő is ismeri, de most nem mehet Thurzónéhoz, mert köszvényben fekszik {Thurzó lev., II. 311.). Pyselius (Pisellius, Pisellus, Bisellus) nem más, mint P. Domonkos bécsi orvos, ki egyideig az ottani orvosi kar dékánja is volt. Sokszor említi nevét és működését: Acta Vind. IV. és V. Egy másik bécsi orvos, ki Thurzó György feleségének recipét ír, gyógyszert küld és Czobor Mihályt is gyógyítja: dr. Stupanus Miklós (Thurzó egyszer Stepanusnak, másszor Stupanesnek írja hibásan, u. o., 205., 308. Lásd róla Acta Vind., IV. 649., a névmutatóban.). Annak ellenére, hogy a nádor feleségének ilyen kiváló orvosok viselték gondját, mellettük a női kuruzslóknak, nevezetesen Zavisnénak (Thurzó lev., II. 196., 206., 224., 244., 246., 283.) és Hosszútóthy uram feleségének, ki „felette fo orvos afféle (valószínűleg női) nevolák ellen“ (u. o., 206., 207.), milyenekben a nádorné sínylődött — szintén megvolt az fontos „orvosi“ szerepük. 1157. 1615. Pestis Nagyszebenben. (Sigerus Chr. 13.) 1158. 1616. Gyógyszertárvizsgálat. — Pozsonyban elrendelik, hogy a patikákat minden évben megvizsgálják, még pedig olyan egyének, kik értenek a gyógyszerészmesterségbez (Corp. Statut., IV. [2.] 277.). 1159. 1616. Pestis előjelei. Véreső-hullás Lőcsén. (Lásd: Századok, 1882. 772.) 1160. 1616. Budai fürdők. — Wenner von Crailssheim érdekes leírása róluk. (Lásd: Linzb. Heilqu., 45—47.) 1161. 1616. Városi orvos Kassán. — „Végezte az nemes község, hogy az nemes tanács legyen érette, hogy valahol egy fő tudós orvos doctort szerezzen az városban, és annak méltó fizetést rendeljen.“ (Kassa városi arti- culusok, 4. pont.) Corp. Statut., II. (2.) 155. 1162. 1616. Disznótartás tilalma Pozsonyban. Ha valaki a városban hizlalta sertéseit, elkobozták azokat s a kórháznak juttatták (Corp. Statut., IV. [2.] 277.). 1163. 1616 előtt. Magyar nyelvű orvosi reklámcédula az 1616. év előtti időkből:1 „Az Electuariumnak, az az, a Terjeknek hasznáról. Először Ez Térjék jo minden fele mereg ellen, es ha szinten azt ember sokáig nala hordozta volna is, mely mereg szokott öszve gyűlni az sürü köddökből es az sürü Eghből, avagy mellyet ember vagy etelben vagy italban valamely gonosz akarója áltál talalt volna be venni, es hogy mikor immár embernek az teste annira reszket mint ha hideg lelne, vegyen ez Terjeknek egy Hab szemnit, es igya meg azt meleg borban avagy vezetaen, es magat erőssen be takarvan jól izzadgek utanna, hasonlokepen mindenfele hideg lelesben is az szerint élhetni vele, es Isten után hasznai. Továbbá Pestisnek idejen minek előtte ember házából ki menne, vágyén egy borso szemnit a szajaban, es igy az napon Isten után, nem kel Pestistől felni. Annak felette hurut ellen, es az ki nehezen vészén lélegzetet, vegyen naponként egy egy borso szemnit az szajaban, mely sok fele betegségek ellen is jó, mert az meg hidegült termeszetet meg melegiti, az vért is megtisztittya. Végre, a mely barom marha, avagy etelben avagy italban valami merget talalt volna el nyelni, annak egy Bab szemnit adgyanak, tiszta vízben az torkába töltven, es hasznai. 1 Az ezen cikkben sokszor előforduló Ö-t és ű-t, minthogy a nyomda ilyen betűkkel nem rendelkezik, kénytelen voltam ö-vel és ii-vel helyettesíteni. (MKGy.) 21*
