Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
324 Magyar orvostörténeti adattár Az Vörös Ihrnak hasznáról. Először, Az Vörös Ihr jo hurut es nehez fuladás ellen, avagy ha valaki meg serült volna, es alut vér volna benne, vegyen ez Ihrban egy mogyoronit, es meleg borban avag sörben mind estve mind reggel, vegye hozzaja, Továbbá, először föredven, es az testet azzal kenven, az tagokat meg erősiti, es az nyilalast meg enyhiti: az emberi testen való fakadekokat es sebetis jo keni vele, avagy Flastrum modgyara re ja kötvén, hasznai; az kin pedig reghi sebb volna, mossa meg azt az önön maga vizeletevei, es az után tiszta ruhából csinált szözt rakjon a sebbe, íellyül pedig az Ihrbol Flastromot csinálván, melegen kösse rejaja, es hasznai. Vegre, mindenfele líüh és varr ellen is jo, az koszos fejet elsőben jo lúgban meg mosván, es az Ihrral kenven, meg gyógyul. Ez Ihret es Terjeket, találni en nalam Hoffman Illyésnél, Seb es Szemgyogyito.“ Magyar Könyvszemle, 1878., 293.). 1164. 1617. Fürdők. — Az egri meleg fürdő (török módra építve). Hufnagel rajza 1617-ből, Ortelius munkájában („communicavit Georgius Houf- naglius, acceptum ab alio A0 1617.“). A mellékelt ábrán az eredeti képnek csupán egy szelvényét közölhetem; a fürdő alul (P-vel jelölve) van, a patak mellett. 1165. 1617. Titkos prostitúció büntetése. — „Minthogy az bizonyság részint (részben) bébozta, hogy az legényt (Torzsa Ágota) szobájába bocsájtotta, de minthogy homályos az dolog, az jövő pinteken, valamíg az prédikáció áll, az pelengérben legyen és tartassák. Annak utána az hóhér tizenhatot üssön az farán és búcsúztassák ki az városból 12 mérföldre s többé magát ne mutassa, mert feje vétetik.“ (A komáromi bírák ítélete.) Takáts: Rmj. 51. 1165/a. 1617. Syphilis. Szentmiklósi Borbély János (kassai) mondja törvény előtti vallomásában a következőket: „Jőve egyszer hozzám tömördi Pap György, hogy valami port adnék nekie. Másszor is eljővén, hogy másféle szerszámot1 adnék nekie, olyat az ki az húst kienné. Egykor megint hivata engem. Oda menvén, kezde mingyárt az Istenért kérni, hogy ne hagyjam és mostani nyavalyáját senkinek ne mondjam. S mondék én arra: „Én uram azért vagyok borbély, hogy az kinek nyavalyáját meglátván meggyógyíthatok, meggyógyítsam.“ Nadrágját, gatyáját megoldván, mutatá az szemérem testét, tehát az fején vagyon az frandum (így! francus helyett) s mondék én: „Bezzeg ez rut nyavalya, valabon kapta kegyelmed.“ Én velem aztán megszegődött fi. 38 vagy fi. 40. De énnekem megfizetett és én is nyavalyáját meggyógyítottam.“ (Kassa v. jk. — PNG.). 1165/b. 1617. Sebészek. — A kassai borbélysebészek céhmesterüí választják Borbély Jánost és Egri Borbély Andrást. A város tanácsa inti a borbélyokat, hogy a betegekkel és sebesekkel szépen bánjanak s ha valami sebes titkon menne hozzájuk segítségért, azt azonnal jelentsék meg a város bírónak, hogy meg tudja büntetni azt, ki „valami háborúnak volna oka“ (PNG.). 1166. 1617. — Venusta Jeromos olasz orvos „sub auspicio archiepiscopi Strigoniensis“ disputái a bécsi egyetem orvosi karán; de már a következő évben halálát jelentik (Acta Vindob., V. 140., 148.) — b) Janisch Dániel dr. pozsonyi fizikus. Említik: Ortvay, II. (2.) 46. és V. 26. (fizetése). 1 1 Szerszám a. m. gyógyszer (v. ö. MOE, II. 275.).
