Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 109 ú. n. érvágási táblákat (Aderlasstafel) készítenek vagy külön, vagy a naptár mellékleteként. Tilos napokon nem volt szabad eret vágni. A szabálytól való eltérés műhibaszámba ment. A régi Babylonban pedig a tiltott időben eret vágó orvosnak a Hammurabi-kódex szerint a hóhér vágta le a kezét. Az efféle érvágási szabályok az egyházi liturgikus könyvekbe is bekerültek, például az egri egyházmegye kézirattárában található egyik breváriumba (1390-ből) és egy — úgylátszik apácák számára való — német imakönyvébe (1471-ből). Egyéb források az orvosi csillagászat kérdéséhez: 1. Stemplinger, 103. és köv. old. (Az orvosi csillagászat az ó- és középkorban, horoszkópok, kritikus napok stb.) — 2. Magnus, 90—105. old. (krisimai hémerai, anni scansiles, érvágási szabályok, stb., 2 képpel.) — 3. Th. Perrier: La médecine astrologique. (Lyon médicale, 1905/6., 10. szám, 88. old.) — 4. Minvielle, 28. és köv. old. — 5. MOE, I. 348—351. — 6. Misk., 75—81. old. (az „égi jegyekről“, „miként kölletik a sebeket a 12 égbeli jegyek, holnapok, hasonlóképpen az hét planétáknak és a holdnak négy fertályinak részei szerént ítélni?“ stb.) — 7. Tóth Béla: Magyar ritkaságok (2. kiadás), 165. old. (Csúzi Cseh János astrológiája.) 430. 1489. Riederer János, Mátyás király sebésze. „Auf gleiche Art beschenkte (König) Mathias 1489. seinen Barbierer Hanns Riederer und Regina dessen Ehegattin mit einem Haus, welches am Eck gegen den Platz im Deutschherrnviertel (Bécsújhelyt) lag. Dieselben mussten es aber nach des Königs Tode wieder verlassen, indem Max I. dieses Haus einer Familie, welche in Wien durch die ungarische Belagerung grossen Schaden erlitt, als Ersatz verlieh.“ (F. C. Böheim: Chronik von Wiener- Neustadt. 1830. I. 186.) — Mátyás király kétségkívül fejedelmi honoráriumokat juttatott az orvosainak. Diemerbroek említi „Tractatus de peste“ c. munkájában (Utrecht, 1685., I., cap. 11.), hogy Mátyás király bizonyos pestis elleni szer recipéjéért ezer magyar aranyat adott Ludovicus á Leonibus bolognai orvosnak. (V. ö. W., II. 62. és MOE. I. 331. a jegyzetben.) 431. 1490. Mátyás király betegsége („podagra“) és halála (apoplexia): lásd Linzb., I. 129. Mátyás király utolsó betegségének tüzetes leírását adja Bonfin, kitől a hitelességet megtagadni nincs okunk. A milánói követ április 6-iki jelentésében csak röviden szól a bekövetkezett szélhüdésről és halálról. Már néhány héttel utóbb Olaszországban elterjedt hírek mérgezésről beszéltek, mellyel Beatrixot vádolták. (Dipl. Emi., IV. 175.; továbbá Sambucus, a Ranzani Epitoméjához fűzött Appendixben [Schwandtner I. 407.]: „Sunt qui mortis causam fuisse Beatricem, satis deformen velint. Quod haec, cum negligi se videret... a quibusdam Italiae principibus corruptam ... Matthiae ficus tostas, et eas veneno imbutas... exhibuisse devorandas.“ Az a szóbeszéd is járta, hogy az alvó király végbelébe dárdát döftek a saját emberei, „quod affirmare non ausim.“) Későbbi, XVI. századbeli történetírók (Forgách Ferenc) osztoztak ezen gyanúban. Fraknói, orvosi tekintély illetékes ítéletére óhajtván támaszkodni, Korányi Frigyeshez fordult, aki a történeti adatok beható tanulmányozása után azt a véleményt adta, hogy a feljegyzett részletekben mérgezés tünetei nem fordulnak elő. „Az egész kórkép — írja egyebek között — súlyos agy-megbetegedésre mutat, melyet rögtöni kezdete miatt gyulladásnak tekinteni nem lehet, hanem agy-gutaütésnek. Ennél tartós rángások ritkán fordulnak ugyan elő, de előfordulnak mégis oly esetekben, mikor a vér vagy az agygyomrocsokba, vagy pedig az agyfelületre, az agyhártyák alá ömlik. Az ilyen bajra való hajlandóság Mátyás királynál már a megelőző évben előforduló ájulásokban mutatkozik, míg a baj bekövetkezését előkészíti : a királynak nehezen indokolható indulatrohama a rossz füge miatt, a rákövetkezett szédülés és káprázati érzés... Ha áll az, ami valószínű, hogy Mátyás király köszvényben szenvedett: akkor az is valószínű,
