Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

110

Magyar orvostörténeti adattár

hogy — mint köszvényeseknél többször történik — szívtúltengés fejlődött ki, az agyvéredényeknek törékenységre vezető megbetegedésével, amelyek a gutaütést érthetővé teszik.“

432. 1490. Friedrich von Weylhurg, Mátyás király sebésze. Háza volt Bécsben (a mai Habsburgerstrasse 8. alatt), melyet ez évben Reschl Péter ottani gyógyszerész vett meg. (Schwarz, Gesch. 120.)

433. 1490. (?) Petrus Gäms de Pharrkirchen és Petrus Czächkl (Zeckel) ex Cibinio, ambo italicati in studio, in Ungaria practicantes (Acta Vin- doh., III. 2.) Petrus Zeckel tanulmányairól 1. még u. o. bevezetés, VII. old. (a jegyzetben.) 1483—1489. közt tartózkodott Olaszországban.

434. 1491. Gyógyszertár Körmöcbányán. (Ernyey: Gyógyszerészeti Folyóirat 1907., 83.)

435. 1491. Gergely nevű orvosnak háza van Budán, a várbeli Mind- szent-utcában. (Brüll, 25.)

436. 1491. Gyógyszerküldés. — Korvin János gyógyszert küld a hor- vát bánnak. (Monum., Okmánytárak 40. kötet, 79.) A latin szöveg így szól: „Abraham judeum libenter mitteremus, sed nunc fluxum capitis patimur. Denotet magnificentia vestra, cujusmodi medelae necessariae erunt et ejusmodi medelas a Judeo Abrahamo magnificentie vestre mittimus.“ Igen valószínű tehát, hogy ez az Ábrahám zsidó gyógyítással is foglalkozott. Mandl Bernát szerint „Korvin János halála után visszament Olaszországba, hol azonosnak tarthatjuk azon Abraham senior maestroval, kinek orvosi híre csakhamar ismeretes lett az egész olasz félszigeten. Orvosi művészetének fényes bizonyítékát akkor is adta, mikor a pármai csatában szemén és lábán súlyosan megsebesült Gonzaga Lajos Sándor herceget 1521-ben teljesen meggyógyította és négy évvel később Medici Jánost, ki a Pavia melletti csatában lábán megsebesült, oly ügyesen kezelte, hogy nem kellett amputálni.“ (Educatore Israelita, XV., 3.)

437. 1491. Julius magister (Milio?), királyi orvos. — Treviglioi Maffeo levele egy Ulászló udvaránál levő milánói orvoshoz (Magistro Julio). A baráti levél érdekes része az, melyben Maffeo a Magyarországi főurak s főpapok részéről élvezett szívélyességről hálásan emlékezik meg, s a magyar dolgok iránt a legélénkebb érdeklődést mutatja. (Óváry, I. 164.) Julius mester (Milio?) pénzt kölcsönzött Maffeo milánói hercegi meghatalmazottnak s most visszaköveteli (u. o. 176.). Ezen Júliust Wertner (Száz. 1893., 608.) is Milionak tartja; megjegyzem azonban, hogy a levél Júliust piacenzainak mondja, holott Aschbach (Szinnyei) szerint Milio inápolyi volt.

438. 1491. (május 18.) Pestis (Kassán). — Durholcz Pál írja 1491. május 18-án Bártfa város tanácsához, hogy Kassán „pestis validissima viget“, tehát kerüljék el ezt a várost. (Iványi, 429.)

439. 1492. Henrik orvos. — A zágrábi káptalan 50 dukát stipendiumot (provisiót) szavaz meg „egregius medicinae doctor Henricus Almanus“ részére, ha ottan letelepszik. Az okirat alatt többek közt Dombrói Lukács, Szentgyörgyi Máté, Sümegi Gál (Gallus de Simigio), Csázmai Márton (Martinus Chasmensis neve áll. (Tkalcic, II. 482.)

440. 1492. István mester. — Mikor Báthory István súlyos betegségbe esik, II. Ulászló Mátyás király volt orvosát, István mestert, küldi hozzá Erdélybe. (Óváry, I. 173.) Talán Brancheról van szó?

441. 1492. Monstrumok. (V. ö. MOE., II. 38.) — Celtes Konrád, a híres humanista, ódája a Mátyás király halálát megelőzőleg született (jósló)