Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 107 (1. Apponyi, I. 19.). Nem lehetetlen, hogy a Chantilly-beli Condé-múzeum egyik 17. századbeli olasz nyelvű recipéje (Mátyás király állítólagos recipéje az aranycsinálásra) szintén Ficinotól származik (v. ö. Szathmáry-nak erről szóló cikkét az Ért. 7. évf., 1931. 108—114. old.). Janus Pannonius nagy tisztelettel és becsülettel volt Ficino iránt, kit Plátó szellemi örökösének mond: Nuper in Elysiis animum dum quaero Platonis, Marsilio hanc Samius dixit inesse senex. Ficinonak Mátyás királyhoz való viszonyáról részletesebben ír még Szathmáry az ő derék munkájában (192. és köv. old.), hol többek közt azt is megclvashatjuk, hogy a kiváló olasz az aurum potabile-t (borago, bug- lossa, melissa virágjából cukros rózsavízzel készült főzet, tojássárgájával és aranylemezekkel keverve) ajánlotta Mátyásnak, élete meghosszabbítására. Szathmáry (u. o. 194.) egy későbbi, 1684-ből való recipét is közöl gróf Illés- házy József kéziratából. Ez már egészen más összetételű aurum potabile, de lényegében ez sem egyéb, mint különféle virágok (sárga viola, rozmaring, salvia, spikinárd, levendula, szerecsendióvirág, szegfű stb.) macerá- ciós-decoctuma, három aranypénz hozzáadásával. (Kőmíves Pál Ádámnak az aurum potabiléről szóló, 1752-ben megjelent dissertációját u. o. a 38. és köv. old. ismerteti Szathmáry.) Az astrologia medicával részletesebben foglalkozik Mayer Kolos Ferenc (Orvosi Hetilap, 71. évf., 1927., 32. szám), kinek értekezéséből itt csupán néhány magyar vonatkozású adatot közölhetek: „Az astrologiában való bit magyarázza meg, miért jegyezték fel a történetírók percnyi pontossággal a születés idejét. Szerémi György, Zápolya János udvari káplánja a trónörökös születését e szavakkal örökíti meg: „in die Concepcionis Joannis Baptiste concepta erat Regina Elizabet a Rege Joanne; et postea ad futurum annum dum scribebant anno 1539., peperit masculum in mense Julii, Idibus octo Hora diei Mercurii et in minuta Martis. Et erant multi precursores Regiestatis, qui prius volebant Regi noua predicere de fetu Regine.1 Később a születéskori csillagkép, a horoskop, megszerkesztésére kitalálták, hogy elég, ha valaki a nevében szereplő betűk előírásos számértékét összeadja, s egy bizonyos számmal elosztja. A maradék azt mutatja, hogy az illető hányadik bolygó uralma alatt áll. Ha azt akarja tudni az orvos, hogy mikorra épül fel valaki, meg kellett határoznia azt a csillagállást, amely a betegség kezdetével összeesett. Ebből kiszámíthatta a kórlefolyás idejét, kórjóslatot mondhatott, sőt meghatározhatta a célravezető kúrát is. Minden bolygónak ugyanis — részben önkényesen — kiosztottak egynéhány emberi testrészt, továbbá állatokat, növényeket, ásványokat, amelyekre az illető csillagok a legtöbb hatással vannak. Legelőnyösebb volt a gyógykezelés akkor, ha a planéta által okozott bajt az ugyanazon bolygót uraló szerekkel orvosolták. A bolygók között első a Saturnus. Természete hideg és száraz. A kedd éjnek és szombat napnak planétája. Az emberben a lépet, csontokat, fogakat, ízületeket és a testnedveket befolyásolja. Azért ezeket nem volt szabad orvosolni a Saturnus 1 Kendy Gúborné írja végrendeletében (1595.), hogy az egyik leánya a lövő jele alatt, a másik pedig a rák jele alatt született s hozzáteszi: „ezt azért akarám megiratnom, hogyha az Üristen őket emherkorha juttatja, tudjanak idejek és órá- jok felől emlékezni“ (T. T. 1893., 178.). V. ö. a ma is járatos kifejezéssel: jó órában legyen mondva, rossz csillag alatt született, „rossz időket érünk, rossz csillagok járnak“ (Arany: Zách Klára) sth. [MKGy.]
