Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

93

Kapisztrán mindig kikelt az „ördögi eredetű“ inkantációk, meg nem engedett bűvös szólásmondások, ráolvasások stb. ellen. (Franz, II. 433—434.)

Dőry Ferenc és Lukcsics József régóta készülő Kapisztrán-oklevél- tára bizonyára számos új adattal fogja megvilágítani K.-nak bennünket érdeklő orvosi funkcióit is. (V. ö. Száz., 1928., 918—920.) L. még Óváry, I. 5. (Mátyás király és Ujlaky Miklós oklevelei Kapisztrán csodatételeiről, 1460-ból, a Magy. Tud. Akadémia történelmi bizottságának másolatgyüjte- ményében.)

346. 1455. Miklós mester. — Ezen zágrábi orvosról: magister Nicolaus medicus (phisicus) filius magistri (ser) Matheoli de Fidginio (Fulinio) többször olvashatunk, adásvételi szerződésekben, Tkalcicnál (X. 160., 162.,

163., 168., 169., 176., 182., 187., 202., 242.) az 1455—1464. közti években.

347. 1456. Ispotály. — Miklós erdélyi püspök, a szentlélekrend generálisának rendelete alapján, felszólítja Nagyszeben városának tanácsát, hogy a mostani rektort (Miklóst) távolítsák el az ispotály éléről és helyébe a bázeli Kempf Pétert tegyék meg rektorrá. (Müller, Hosp., 53.) Hasonló eset Mátyás király rendeletéből (1484.) Gáspár rector hospitalis ügyében u, o. 54.

348. 1456. Pestis, — a) Erős „döghalál“ Magyarországon (és Erdélyben), melynek Kapisztrán János (és talán Hunyadi János is) áldozatul esik. — Budán volt olyan ház, melyben 26 katona feküdt pestisben. A halottakat alig bírták eltemetni. 3457. január 12-én huszonöt katonát temettek el közös sírba. A Szt. Miklósról nevezett várbeli klastrombán az egész szerzet a priorral s V. László király cseh kancellárja nagyszámú cselédségével együtt betegen feküdt. A járvány főellenszere a budai bor volt. Egy egykorú keservesen panaszolja, hogy az 1456-iki hűvös időjárás miatt a szőllő meg nem érett s igen rossz bor termett. Nagy éhínség (a királynak néha alig volt mit ennie), mert a vidék nem szállított Budára kellő mennyiségű élelmiszert. (Salamon, II. 384., 385.) — b) Ügy látszik, hogy ezt az erős járványt a Balkánról kaptuk, mert Várdai István alkan- cellár már 1456. nov. 4-én azt írja Futakról a nagybátyjának, V, Miklósnak, hogy „moriuntur eciam ibi (Nándortehérvárott) satis terribiliter ex peste et multi infirmantur et satis periculosum est iliac ire. Nos salutem nostram in manus creatoris nostri commendamus“. (Zichy, Okmtr. XII. 249.)

349. 1456. Marquardus (Markwardus), orvosdoktor, urbóczi főesperes, zágrábi kanonok. V. László királynak egyik 1456. Budán kelt iratában van róla szó. V. ö. W'., II. 125. Talán azonos az Acta Vindob., III. 306. említett két Marquardus (1422-ből), valamelyikével1? — Mint tanú szerepel a Tkal- csicsnál (II., 220.) egészében közölt, Zágrábban, 1452. május 29-én kelt oklevél aláírói közt.

350. 1456: Kórház (Kassán). — „Item in anno domini etc quinquagesimo sexto hat man von der doerfer lózung zu dem hospitale gegeben, dy herr Daniel Dominyk dieczeit vorweser desselben enphangen hat fl. auri 25.“ (Kemény Lajos: Kassa város régi számadáskönyvei, 1892., 9.)

351. 1456. Fürdősök. — Magyerlin János przemisli fiirdős (borbély) levele Bártfa városához, melyben fürdősnek ajánlkozik s azt írja, hogy ő „esse rilum et examinatum in medicinis istis, que pertinet (!) ad hoe artificium balneatorum.“ (Iványi, 137.)

352. 1457. ,.Orvos“-szó, mint személynév (Orvos Máté): OSz., 717.

353. 1457. Pestis. — a) Erős pestisjárvány Budán, Erdélyben stb. Lásd Hans Kuchayn két érdekes — erről szóló — levelét (1457. jan. 8. és 13):