Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
94 Magyar orvostörténeti adattár Limb., I. 121. — b) Némelyek szerint V. László király is ebben a pestisben bait meg-, ellenben mások szerint megmérgezték. (V. ö. Linzb., I. 120.) Hullájának porát és csontjait megtalálták Prágában s Maschka értekezése [Einige Bemerkungen zu Dr. Lambl’s Votum in Palacky's Schrift: „Zeugenverhör üb. d. Tod König Ladislaws von Ungarn i. J. 1457.“] szerint, ha szervetlen méreggel történt a mérgezés, akkor a méreg még most is ki volna mutatható azokból. Nem lehet elfogadni dr. Lamblnak azt a kijelentését, hogy a király okvetlenül pestisben halt meg; a mérgezés nem zárható ki. Az sem lehetetlen, hogy a király lueticus volt (ágyéktájon búbok stb. találtattak hulláján) s esetleg orvosi vagy kuruzslói tévedésből túl- nagy adagot adtak be neki valami lues elleni szerből. Maschka értekezésében a király kortörténete is elég részletesen adva van; ezenkívül igen hosszasan es számos forrásra való utalással tárgyalja a király halálának kérdését Kaprinai (I., 246—268.) és Lewin (247—254.), ki szintén valószínűnek tartja a mérgezést (arzénnel?) „Auf keine Weise ist der Nachweis zu erbringen, dass in den Erkrankungstagen des Königs die Bubonenpest in Prag geherrscht hat. Man ist sogar genötigt anzunehmen, dass dies bestimmt nicht der Pall gewesen ist, weil dies ausdrücklich in den alten Nachrichten ausgesprochen wird. Es ist epidemiologisch wohl noch nie in der Welt vorgekommen, dass eine der verderblichsten ansteckenden Krankheiten plötzlich nur in einem Königsschloss erschienen sein und sich nur den Besitzer als einziges Opfer ausgesucht und dahingerafft haben soll. Denn keiner aus der nächsten Umgebung des Herrschers und kein anderer in Prag starb damals an der Pest. Es ist schwer feststellbar, wie das Gerücht der Pest und noch dazu der Beulenpest entstanden sein mag. Da sie aus medizinischen Gründen keinenfalls in Frage kommen kanu, so gibt es nur eine Erklärung für ihre Annahme und ihre Verbreitung: der König hatte zufällig geschwollene Leistendrüsen, Bubonen, aus irgendeinem der Gründe, die für Entstehen in Frage kommen — Urethritis, venerisches Geschwür, Syphilis —, als das Leiden akut entstand, das ihm in etwa zwei Tagen den Tod brachte. Daraus erklärt sich die Schamhaftigkeit, die er angeblich zeigte, sich den Ärzten zu eröffnen. Sie sahen die geschwollenen Leistendrüsen, nicht weil er sie ihnen zeigte, sondern weil er durch die akute Erkrankung bettlägerig geworden war und sie dadurch gesehen werden mussten.“ 354. 1457. Bécsi egyetem. — Stephan von Liegnitz nevü medicinae doctor a bécsi egyetem natio Hungaricá-jának prokurátora ebben az évben. (Aschbach, I. 595.) 355. 1458. Kórház Szegeden, a szt. Péterről nevezett plébániatemplom mellett, magister címmel bíró tudós papok (talán johanniták?) vezetése alatt. (Beizner: Szeged története, III. 187.) 356. 1458. Stock János med. doctor és szepesi prépost életéhez. — a) Kaprinai, II. 185., 472., 535. (a jegyzetben). LTgyanitt Mátyás király rendeleté Bozgonyi Sebestyénhez, hogy Stock Jánost az ő kegyúri jogai gyakorlásában ne gátolja. (Kaprinai a 458—472. teljes szövegében adja a Stock J. prépostsága idejében tartott szepesi synodus kánonjait is.) — b) Zsig- mond király 1455-ben (így írja Száz. 1872., 507., de ez nyilvánvaló hiba, 1435 helyett) Stock Jánost, udvarában 12 éven át orvosi minőségében tanúsított hű szolgálataiért állandó udvari emberének és tanácsosának nevezi ki, felruházva őt mindazon kiváltságokkal, jogokkal és méltóságokkal, melyek a többi császári physicusokat és tanácsosokat megilletik.
